In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

hetfo

                                                    Csanádi Imre: Májusdícsérő
                                                    Május,
                                                    mosolygó,
                                                    békák torkát
                                                    megoldó,
                                                    gyöngyvirág-nyitogató,
                                                    cserebogár-zúgató.
                                                    Röptetsz
                                                    madarat,
                                                    meghozod
                                                    a nyarat,
                                                    pölyhös
                                                    fecskét,
                                                    fára cseresnyét!

majusdicsero

A születés hetét 2003-ban rendezték meg először. Az országos tájékoztató, szakmai és kulturális rendezvénysorozat célja, hogy a várandósok és családjaik minél szélesebb körű tájékoztatást kapjanak arról, hogy milyen választási lehetőségeik vannak a szülés módjának, helyének, valamint a „kísérő” kiválasztásának tekintetében. A szervezők igyekeznek bemutatni a különböző a választási és döntési lehetőségeket, a hazai ellátás hagyományos és újszerű alternatíváit, a megfelelő döntést elősegítő kutatási eredményeket és a nemzetközi egészségügyi szervezetek ajánlásait.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

magzat

Pázmány Péter: Szülék magzatjokért
(részlet)

Örök, mindenható Úristen, ki a gyermekeket nagy szeretettel hozzád hívád, és a kisded csecsszopók által akarád, hogy dicsíreted bételjesedjék: kérlek téged, drágalátos szent véred hullásáért, tartsd meg és áldd meg ezeket a te ajándékidat, melyekkel engem a szent házasság által meglátogattál; és adjad, szent nevedért, hogy a te félelmedben, igaz hitben és minden jó erkölcsben úgy nevekedjenek, hogy ezek által dicsírtessék a te szent neved, épüljön anyaszentegyházad.

magzatok

                                                      Illyés Gyula: Újszülött
                                                             (részlet)
                                                      Ilyen kormos hajjal
                                                      angyal, angyalom,
                                                      honnan jöttél, messzi
                                                      és legközelebbi
                                                      kedves rokonom?
                                                      Óriásként, felhők
                                                      közül, félszegen
                                                      hajlok rád köszöntőn,
                                                      köszöntlek e földön,
                                                      pici idegen!

arvacska3

AZ ANYA NÉLKÜL NEVELKEDŐ GYERMEKEK NAPJÁt a nevelői közösségek Nemzetközi Szövetségének magyar tagszervezete, a Nevelőotthonok Magyarországi Egyesülete kezdeményezésére először 1990. május 7-én rendezték meg. Azóta az anyák napja utáni hétfőn rendezik meg. Azokról szól ez a nap, akiknek mivel anya nélkül nőnek fel, hiányzik életükből az egyik legfontosabb kötelék és szeretet-forrás, amely csak részben pótolható, de sohasem helyettesíthető.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

arvacska2

Móricz Zsigmond: Árvácska
(részlet)

A kislány kezében vessző volt, a vessző vége háromfelé hasadva, azzal csápolta a tehenet, a tehén ügetve ment, és ő szaladt utána, s tovább csapkodta.
Tele volt a szeme könnyel, de már nem is tudta, miért, mitől?
A mezei utat alig lehetett felismerni. Magas fű nőtte be, azt soha senki meg nem kaszálta. Az út füvét a kerekek kaszálják, és az állatok patája kapálja be. De erre ritkán jár szekérféle. Csak akinek a földje ezen van. Múlt héten erre ment Mágócs István, az igen, akkor is megállott, mikor ő a tehenet őrizte, és nevetve nézte, hogy pucéron áll a tehén farkánál a kislány. Csalogatta is, mert mindig szól hozzá egyet-kettőt, de ő messze elszaladt. Nem tudja, mért szaladt el, csak el szokott szaladni, ha idegent lát. Már neki az a szokása, mint a kis kutyának, hogy szalad attól, amit nem ismer. Lehet, hogy azért is szalad, mert nincsen ruha rajta, ezt nem tudná biztosan megmondani. Neki nem szokatlan, csak hát néha csúfolják, csórénak mondják, cigánynak meg puckos verébnek, pedig bolonduljon meg, aki ezen csudálkozik, neki még sose volt ruhája, se inge, csak télen, ha már nagyon hideg van, és ki kell menni, akkor ráadják azokat a rongyokat, amik a többi gyerekről levástak. De ő nem örül ennek, büdösek a rongyok, szégyelli őket viselni.

olajban-fott-szent-janos

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)

Olajban főtt Szent János
A május 6-i emlékünnep voltaképpen a római S. Joannis ante portam Latinam (a „Latin-kapu előtti Szent János”) templom fölszentelési ünnepe. A titulus János evangélista és apostol „mártíromságát” idézi. Legendája szerint Domitianus idejében a már öreg apostolt a későbbi templom helyén fortyogó olajjal teli katlanba vetették. János nemcsak hogy sértetlenül lépett ki belőle, de valósággal megfiatalodott (mesékből ismert mozzanat ez).
Az olívaolaj, amit az olajfa terméséből sajtolnak, a mediterráneumban a gabona mellett a legfontosabb termék. Nemcsak főztek vele, használták gyógykenetként is mérges csípések, égési és más sebek kezelésére, testápolószerként és mécsesbe, hogy az égő kanócot táplálja. Fájdalomcsökkentő és sebgyógyító hatásának tulajdonítható, hogy az ókori Egyiptom halott-kultuszában rituális kenetként használták, mint aminek hatalma van az élet fölött, mivel „egyesíti a tagokat, összeforrasztja a csontokat, s azokra visszanöveszti a húst”, vagyis segít megakadályozni a holttest teljes fölbomlását, ami az eltávozott túlvilági életét lehetetlenné tenné. Szent olajjal kenték föl – „tartósították” jelképesen – a zsidók királyait, ennek nyomán e művelet az európai koronázási szertartásoknak is legfontosabb mozzanata lett. Az olajfa termékenység- és tavaszpont-jelkép volt. Az antik világban az olaj(fa) a tavaszpont körüli fesztiválokon jutott szerephez, s az időszak védnökének, Athénének szent fája volt. Héraklész olajfa-buzogánya is részben tavaszpont-jelkép, a naphéroszok mindig ekkor ragadnak először fegyvert. A bibliai vízözön-elbeszélés galambjának a csőrében lévő olajág a téli árvizeket felszárító meleg érkeztét hirdeti. Tavasz-jelkép az olajág a keresztény szimbolikában is. Gábor főangyalt liliom helyett olajággal is ábrázolja az Angyali üdvözlet ábrázolásokon (márc. 25!), pálma helyett néha olajágat adnak a festők a hozsannázók kezébe Jézus jeruzsálemi bevonulásának ábrázolásain; a spanyolországi „ágak vasárnapján” (virágvasárnap) mindmáig az olajágé a főszerep, Jézust az Olajfák-hegyén fogják el ellenségei. Mindez összefügg azzal, hogy az olajütés elsősorban tavaszi munka. (Az olajbogyószüret novembertől márciusig tart, de mennél tovább marad a termés a fákon, annál magasabb lesz a magvak olajtartalma.) Így a tavaszi pogány termékenység-rítusokon már új olajat használhattak, s jutott bőven abba az üstbe is, amiben Szent Jánost főzték. S ha az olaj tavaszjelkép, figyelemre méltó az is, hogy az olajban főtt szent ünnepe: május 6-a a régi Rómában a tavasz zárónapja volt, s a csillagászati tavasz kellős közepére esik, 45–45 nap választja el mind a tavaszi napéjegyenlőségtől, mind a nyári napfordulótól.

szent-janos-apostol

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Amikor János apostol és evangélista Ephesusban prédikált, a proconsul elfogatja és felszólítja, hogy áldozzon az isteneknek. Miután ezt megtagadta, börtönbe vetik, és levelet küldenek Domitianus császárnak, amelyben nagy szentségtörőnek, az istenek gyalázójának és a Keresztrefeszített követőjének nevezik. Domitianus parancsára Rómába viszik, s miután odaérkezett, gúnyt űzve belőle teljesen kopaszra nyírják, és a Latinnak nevezett városkapu előtt belevetik egy forró olajjal teli üstbe, amely alatt tűz ég, de semmi fájdalmat nem érzett, és sértetlenül jött ki belőle. Azon a helyen pedig a keresztények templomot emelnek, és ezt a napot, mint az ő vértanúságának napját ünneplik meg. Mivel ezek után sem állt el Krisztus igéjének hirdetésétől, Domitianus parancsára Patmos szigetére száműzik.
A római császárok nem azért üldözték az apostolokat, mert Krisztust hirdették – mivel ők maguk egyetlen istent sem utasítottak el –, hanem azért, mert Őt, úgymond, a szenátus kezdeményezése nélkül nyilvánították az apostolok istenné, ez pedig mindenkire nézve tilos volt.. Ezért olvasható az Egyháztörténetben, hogy midőn Pilátus egy alkalommal levelet intézett Tiberiushoz Krisztussal kapcsolatban, és Tiberius a maga részéről beleegyezett, hogy Krisztus hitét a rómaiak befogadják, a szenátus mindenestül visszautasította azzal, hogy nem az ő kezdeményezésükre nevezték istennek.
1745. május 6-án Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat kiváltó jászkunokat. Ennek emlékére Jászjákóhalma önkormányzata 1991-ben határozta el, hogy az eseményről minden évben megemlékeznek A JÁSZOK NAPJÁn.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

lehel-vezer

                                                     Petőfi Sándor: Lehel vezér
                                                                (részlet)
                                            Nem nagy hírü város Jászberény városa,
                                            És itt a nyakam, hogy nem is lesz a soha,
                                            De van abban egy kürt, van annak nagy híre,
                                            Akkora, hogy nem fér a jászok földére,
                                            Kiterjed éjszak, dél, nyugat és keletre,
                                            Mint a Tisza, mikor szűk neki a medre,
                                            Terjed a némettől a székely világig,
                                            A lengyel határtól egész a horvátig.

 

szkalnitzkyA kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló főváros arculatának meghatározó építésze, SZKALNITZKY ANTAL (Lak, 1836. máj. 6. – Budapest, 1878. jún. 9.) a bécsi Polytechnikumban és a berlini Bauakademie-n tanult. 1860-tól a főváros és az ország egyik legfoglalkoztatottabb építésze volt; tervezőmunkája mellett a Műegyetem elődjében, a budai politechnikumban is tanított. Részt vett az Akadémia székházára kiírt tervpályázaton, azonban azt berlini tanára, Friedrich Schüler nyerte meg; ő végül Ybl Miklóssal a kivitelezést vezette. Korai művei romantikus stílusban készültek, ilyen például a debreceni színház (1861–65), a korszak egyik legjelentősebb vidéki középülete. Az ő alkotása a monumentális hajdúhadházi református templom. Később a neoreneszánsz stílusában dolgozott. Legfontosabb munkái: a pesti főposta, a Nemzeti Múzeum mögötti palotanegyed több épülete, az Oktogon négy meghatározó háza, az Egyetemi Könyvtár és a régi Nemzeti Színház épületegyüttese.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

postapalotahajduhadhazi-reformatus-templomegyetemi-konyvtardebrecen-csokonai-szinhaza-szekesfehervari-szinhaz-szkalnitzky-antal-terveztea-nagy-vetelytarsak-szkalnitzky-antal-es-ybl-miklos-kupolai

szablikSZABLIK ISTVÁN, (Szeged, 1746. máj. 6. – Kalocsa, 1816. máj. 12.): fizikus, tanár, az első magyarországi léghajó-kísérletek kivitelezője.
1762-ban lépett a piarista rendbe Privigyén. A noviciatus elvégzése után Nyitrára került, ahol bölcseletet tanult. 1765-ben Szegedre, 1768-ban Vácra helyezték tanárnak. 1771-72-ben Nyitrán, 1774–75-ben Veszprémben tartózkodott, majd Nagykanizsán történelmet és természettant tanított, innét Tatára, majd Pestre küldték elöljárói.
montgolfier1Különösen a fizikában széleskörű, alapos ismereteivel tűnt ki. 1783-ban a Montgolfier testvérek kísérletei alapján léggömböt készített és 1784. augusztus 15-én a maga költségén készült első magyar léghajót indította el a piarista ház udvaráról, melynek megszemlélésére Buda és Pest lakói és a városi tanács is kivonult.
1781-84-ig terjedő pesti tanárkodása után Szegeden mint igazgató működött, egészen 1790-ig. 1785-ben Szegeden is megismételte léggömb-kísérletét. II. József tanügyi rendeleteit és iskolai rendszerét nem volt hajlandó bevezetni, ezért a központi kormányzat részéről sorozatos támadások érték, de a megyei közigazgatás kiállt mellette. Egy ideig még Veszprémben és Nagykanizsán házfőnök volt, pályája végén Kalocsán oktatott.
A fizika körébe vágó fontos kéziratai ma már nem fellelhetők, fizikai szereit és találmányait sokáig Vácott őrizték.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

 

A magyar ballonozás kezdetei
(részlet)

A léggömb kísérletek izgalomba hozták egész Európát. Magyarországon először 1783-ban Nyemecz tanár az állam költségén tett kísérletet Montgolfier testvérek utánzására, de mindkét próbálkozása csődöt mondott. 1784-ben viszont két hidrogénnel töltött „repülő golyóbis” emelkedett föl. Az elsőt a zágrábi születésű Domin Ferenc József jezsuita szerzetes, a másodikat az 1746. május 6-án Kunszentmártonban (?) született Szablik István piarista készítette. Kísérletéről a Pressburger Zeitung 1784. július 27-én így számolt be:
„Szablik léggömbje 14 finoman kidolgozott, vörösre és fehérre festett, kencével bevont ökörhólyagból készült. A szabályos gömb alakú »égi golyóbis«, miután megtöltötték »gyúlékony levegővel« [hidrogén – a szerk.], 11 órakor emelkedett fel. A 21 hüvelyk [55 cm] átmérőjű léggömb merőlegesen szállt a magasba és mintegy 24 ölnyi [45 m] magasságot ért el. Negyedóra múltán azonban elszakította kötelét és délnyugat felé szállt egyre magasabbra, míg azután egy első osztályú csillag nagyságúvá zsugorodott.”

Forrás: ballon.hu honlap

magyar-ballonozas

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés