In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

 

keddi-ebredest

 

sz Berzsenyi Dániel: A Pesti Magyar Társasághoz
 "...Az ész az isten, mely minket vezet,
 Az ő szavára minden meghajul,
 Hegyek lehullnak s olvadnak vizekké,
 S örök helyéből a tenger kikél;
 Ez alkot minden szépet és dicsőt,
 Az egyes embert mint a milliókat
 Ez áldja s égi boldogságra inti..."

  

boldog gizella 

Boldog Gizella>>>

 

Diós István: A szentek élete
Magyar Katolikus Egyház

Boldog Gizella (984 körül – Passau, 1059. május 7.), Szent István király felesége, az első magyar királyné.
II. „Civakodó” Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella (Izabella) lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a "magyarországi" melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Szent István király felesége, s így Magyarország első keresztény királynéja.
995-ben kérte meg a kezét Géza magyar fejedelem fia, István számára. 996-ban tartották német földön az esküvőt, majd követte férjét új hazájába. Kíséretében több német lovag érkezett Magyarországra. Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, számos ajándékot adott különböző templomoknak. Az a miseruha, amely a vezetésével készült, amelyben benne van az ő kézimunkája is, és amit a székesfehérvári templomnak ajándékozott, később a magyar királyok koronázási palástjává lett. Ezen szerepelnek István király, Imre herceg és Gizella királyné, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolása.
Készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt a veszprémvölgyi apácakolostortól az óbudai Szent Péter és Szent Pál főtemplomig.
A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre. Csak Imre herceg élte meg a felnőttkort, de egy vadkanvadászat során meghalt.

szent-istvan-es-boldog-gizella-veszpremi-szobra

 

„Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.”
– A magyarokhoz (1807) - részlet

BERZSENYI DÁNIEL (Hetye [Egyházashetye], 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.): költő.
Birtokos evangélikus nemesi család fia. 1788-tól a soproni evangélikus líceumban tanult. 1793 nyarán elszökött az iskolából, néhány hétig Keszthelyen katona volt, majd egy évet otthon töltött. 1794 őszén apja visszavitte Sopronba. Anyja meghalt. 1795. júliusban abbahagyta a tanulást, anyai nagybátyjánál Niklán húzódott meg. 1796–99-ben apja mellett gazdálkodott Hetyén. 1799-ben feleségül vette másod-unokatestvérét, Dukai Takách Zsuzsannát. Sömjénbe költöztek. Itt kötött barátságot Kis Jánossal; ő fedezte föl, hogy Berzsenyi Dániel verseket ír. 1804-ben Berzsenyi Dániel Niklára költözött. 1808-ban 77 verset tartalmazó kézirata Kis János közvetítésével Kazinczyhoz került. Kazinczy lelkesen üdvözölte, fölajánlotta, hogy segíti kötetének szerkesztésében, versei hibáinak kijavításában. 1810-ben verseinek kiadása végett Pesten járt, megismerkedett Vitkovics Mihállyal, Horvát Istvánnal, Szemere Pállal, Kölcsey Ferenccel. Vidékiessége miatt nem tett rájuk jó benyomást, ő is idegennek érezte magát köztük. 1813-ban megjelent verseinek első, 1816-ban második kiadása. Kölcsey kritikáját „recenziói lárvába burkolt csúfoló írásnak” érezte, fölháborodásában „hypochondriás antirecenziót” írt; csak átdolgozva közölték. Mivel Kazinczy nem kelt a védelmére, őt is ellenségének tartotta; levelezésük megszakadt. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság filozófiai osztályának első vidéki rendes tagja lett.

1808-ig írt verseinek időrendjét nem ismerjük. Valószínű, hogy első időmértékes hazafias ódái és korai, rímes szerelmes versei az 1790-es évek második feléből valók. Korai szerelmes verseiben gyakori a hangulatukat megtörő moralizálás. A későbbiek, főként az időmértékesek legszebbjeiben az emlékezés (Az első szerelem) és a mulandóság gondolata (Cencimhez) jut érvényre. Hazafias költeményeinek többsége alkaioszi óda. Közülük a Kesergés, későbbi címén A magyarokhoz lehetett az első, amely 1810-ben kapta meg végső formáját. Ez legnépszerűbb verse; számos sora szállóigévé vált, Kodály dallamával új időszerűséget kapott, s máig hangzó érvénnyel hirdeti: „Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”. Berzsenyi Dániel verseinek jellegzetes tárgya a menekülés a világ elől az antik költészet és mitológia képeivel idillé színezett magányba, a poézis vigasztalásához (Osztályrészem, Horác, Amathus, Melisszához – időmértékesek). Az ifjúság örömeitől való búcsúzás, a mulandóság, a csalódás kap hangot a költészetének csúcspontját jelentő, nagy hangulati erejű elégiáiban. (Időmértékesek: Barátomhoz, Az ifjuság, A közelítő tél, Barátimhoz; rímesek: Bucsuzás Kemenes-aljától, Levéltöredék barátnémhoz.) Lírájának egyedülálló darabja szép vallásos ódája (Fohászkodás, 1802–08). 1808 után korábbi fő ihletforrásai jórészt kimerültek. Kazinczyval való kapcsolatáról levelezésük többet árul el, mint a hozzá és feleségéhez írt tisztelgő versek. Néhány jambikus episztolában a felvilágosodás eszméit szólaltatta meg (Kazinczy Ferenchez, 1809, Dukai Takács Judithoz, 1815, A Pesti Magyar Társasághoz, 1815, Vitkovics Mihályhoz, 1815). Elégikus hangját filozofikussá mélyítette e korszakának legjobb költeményeiben (Életphilosophia, 1811, A temető, 1815). Kölcsey kritikája után lírája csaknem teljesen elnémult. Újra magasba szárnyalt lírája a Gróf Mailáth Jánoshoz (1830) című, Széchenyit ünneplő ódában és utolsó, befejezetlen versében (A poézis hajdan és most, 1832). Széchenyi Hitelétől ösztönözve írta A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul (1833) című tanulmányát. Esztétikai és kritikai tanulmányait Kölcsey recenziója után, részben vele vitatkozva írta. Antirecensiójában (1817–18, átdolgozott változata: Észrevételek Kölcsey recensiójára, 1825) költészetét védve és magyarázva hitet tett a romantika új stílusa mellett. Kritikáiban (Kritikai levelek, 1829–34, Bírálatok, 1831–32) nem valósította meg azt az igényt, amelyet elvi tanulmányában (A kritikáról, 1835) megfogalmazott: nagyrészt megrekedt a csupán nyelvre és formára ügyelő „kéregkritikánál”.
Berzsenyi Dánielt a XIX. században hazafias ódáiért becsülték. Teljes életművét a XX. század fogadta be. Nagy nyelvi erejű időmértékes verselése, amely már-már elavultnak tetszett, a magyar szabad vers megteremtőire hatott, s Kodályt ihlette. Tanulmányok, esszék, versek sokasága bizonyítja, hogy 19. századi költészetünk élő alakja.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Orosz László szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

a-kozelito-tel  

                                                  Berzsenyi Dániel: Közelítő tél
                                                              (részlet)
                                            Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl,
                                            S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
                                            Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
                                            Mint a kis nefelejcs, enyész.
                                            Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
                                            Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
                                            Nektárját ajakam, még alig illetem
                                            Egy-két zsenge virágait.
                                            Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
                                            Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
                                            Sem béhunyt szememet fel nem igézheti
                                            Lollim barna szemöldöke!

 

                                            Vörösmarty Mihály: Berzsenyi emléke
                                                             (részlet)
                                            Így esdekelt a lángkebelű fiú;
                                            S mit kért, megadták dúsan az égiek:
                                            Szózatja harsány s áradatként
                                            Elragadó leve zengeménye.
                                            Dallott szerelmet, dalla szelíd panaszt,
                                            S megédesűlt a fájdalom ajkain;
                                            Dalt zenge a muló örömnek
                                            S az maradóbb s magasabb öröm lőn.

 

vajda-jVAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. 1847-től tisztviselőként dolgozott Pesten, ahol a Pilvax asztaltársaságának nagytehetségű fiatal írói, költői befogadták maguk közé. Így 1848. március 15-én Vajda János az események egyik vezéralakja, majd a szabadságharc idején honvéd, hadnagy. Világos után bujdosott, később büntetésül besorozták közkatonának az osztrák hadseregbe. Szolgált Stájerországban, Krajnában, Olaszországban. 1850. november 17-én tért haza. Az osztrák földbecslési hivatalnál talált állást, járta az országot. 1853–54 táján Budán újságírói munkából élt. Megismerte lakásadójának lányát, Kratochwill Zsuzsannát (Georginát), a Gina-versek ihletőjét. A rendkívüli szépség visszautasította a költő közeledését, és rövidesen Bécsbe költözött, ahol egy Esterházy kedveseként, gazdagon élt. Később feleségül ment egy cirkusz igazgatójához és Oroszi Véghelyi Georgina néven mint műlovarnő lépett fel, járta a világot, sikert aratott. Végül magányosan, elszegényedve halt meg. Kettejük kapcsolata rövid ideig tartott, mégis a költő egész életére, műveire kihatott. Vajda János az 1850-es években egyre növekvő szerepet játszott az irodalmi életben. 1855-ben munkatársa, kíméletlen kritikusa a Magyar Sajtónak, majd a Nővilág szerkesztője, 1861-től a Csatár szerkesztője. A Bach-rendszer bukása után fellendülő nemzeti mozgalmak szenvedélyes résztvevője. 1862-ben két röpiratot adott ki Lipcsében, Aristides álnéven (Önbírálat, Polgárosodás).Eszméivel, hangvételével kihívta maga ellen a kor politikai, irodalmi uralkodó köreinek felháborodását. Ezt fokozta, hogy az 1863-ban Jókaitól átvett Magyar Sajtóban újra a nyilvánosság elé tárta kritikai gondolatait. Ifjú híveivel (Zilahy Károly, Bajza Jenő stb.) szembefordult az irodalmi Deák-párttal, az Akadémia, Kisfaludy Társaság, kiadók és a szellemi élet egyéb hivatalos intézményeinek vezetőivel (Arany, Gyulai, Kemény Zsigmond, Salamon Ferenc és mások). Egyre jobban elszigetelődött. Magánéletében egymást követték a tragikus fordulatok: szülei szörnyethaltak, egészsége is megrendült, állás nélkül maradt. Segítséget kért az Írói Segélyegylettől, de Gyulai visszautasította. Vajda János arra kényszerült, hogy Bécsben keressen megélhetést. 1864. szeptember–1865. október között Bécsben élt, és névtelenül írt a Sürgöny, A Hon és a Bécsi Híradó című lapoknak. Ez a száműzetés, ezek a sorscsapások mintegy kettéválasztották életét. Az addig bizakodó, csatározó, harcias költő és közíró komor, magányos, visszahúzódó különccé vált. Folytatta ugyan publicisztikai tevékenységét, de ennek nem volt közéleti súlya. A Magyar Újság munkatársa lett, majd a Vasárnapi Újságnak dolgozott. Lapszerkesztői kísérlete sikertelen maradt, Szózat című politikai hetilapja 1874-ben hónapokig élt csak. 1880 novemberében feleségül vette a nála harminchárom évvel fiatalabb Bartos Rózát. Csupán két évig éltek együtt. Ettől fogva magányosan élt, szegénységtől rettegve, meg nem értett költőként. Hosszú betegeskedés után halt meg. Keserűségének egyik oka az volt, hogy kenyérgondjai újságírói robotra kényszerítették, elvonták a lírától, s hogy verseit értetlenség, közöny fogadta.

Közéleti, s még erőteljesebben szerelmi, természeti, filozófiai költészete élesen eltér korának uralkodó ízlésétől. A valláserkölcsi megfontolások idején megteremtette a felfokozott érzéki vágy líráját; az egzaltációig merészkedett, álmokat, látomásokat festett. Feltárja útkeresését a keresztény, pozitivista, materialista, panteista felfogások között, s mindezeken túllépve, vívódva végző kételyeivel. Nyelve, képei eredeti személyiségre vallanak, aki vállalta a túlzást, a szélsőséges megfogalmazást, nagyarányúságot. A romantika eszközeit úgy alkalmazta, hogy egyéni világa már a szimbolizmus előfutárának bizonyult. Ady joggal látta benne elődjét.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Széles Klára szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

nadas-tavon

                                                     Vajda János: Nádas tavon
                                                               (részlet)
                                                   Most a nap megáll az égen,
                                                   Dicsőség fényözönében,
                                                   Csöndessége fönségében.
                                                   S minden olyan mozdulatlan...
                                                   Mult, jövendő tán együtt van
                                                   Ebben az egy pillanatban?
                                                   A levegő meg se lebben,
                                                   Minden alszik... és a lelkem
                                                   Ring egy méla sejtelemben:
                                                   Hátha minden e világon,
                                                   Földi életem, halálom
                                                   Csak mese, csalódás, álom?...

vajda-20-ev-mulva

                                                    Vajda János: Húsz év múlva
                                                                (részlet)
                                                        (Gina emlékkönyvébe)
                                                Mint a Montblanc csucsán a jég,
                                                Minek nem árt se nap, se szél,
                                                Csöndes szívem, többé nem ég;
                                                Nem bántja újabb szenvedély.
                                                Körültem csillagmiriád
                                                Versenyt kacérkodik, ragyog,
                                                Fejemre szórja sugarát;
                                                Azért még föl nem olvadok.

 

A Húsz év múlva a lírai életmű reprezentatív darabja, Ady Montblanc-embernek nevezte Vajdát. A metaforát, mely szervezi a verset, Vajda Schopenhauertől vette, akinél az én fájdalmának, magáramaradottságának kifejezője. A jelentés- és szövegkohéziót biztosító kép sajátos átmenetet mutat az allegória és a szimbólum között. Az allegória sajátosságait mutatja, hogy a hasonlatot végigviszi az egész versen és egyúttal föl is fejti értelmét. Ezzel együtt is a Mont Blanc-kép megőriz valamit a szimbólumok titokzatosságából, többértelműségéből. A 4 versszak harmonikusan elrendezve, a de ellentétes kötőszóval tükröztetve adja a szerkezetet. A szerelem már elszakadt a konkrét életrajzi mozzanatoktól, a megszépítő messzeség adja értékét, kapcsolódva az ifjúság képzetéhez is.

a-foldtani-intezet

A Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumát 1868-ban alapították, egy évvel korábban, mint magát az intézetet.
A Földtani Intézet alapító okirata három gyűjtemény kialakítását írta elő: az általános őslénytani, a regionális kőzettani és a regionális őslénytani gyűjteményét. Az előírásban az is szerepelt, hogy a két regionális kollekciót nyilvánosan ki kell állítani. Harminc évig, megfelelő hely hiányában, ezeknek a követelményeknek nem lehetett eleget tenni. Az intézet székházát – amely magyaros-szecessziós stílusban épült Lechner Ödön tervei szerint – 1900. május 7-én adták át, benne 1470 négyzetméter területen a teljes második emeletet elfoglaló, kiállításnak berendezett múzeummal. A kiállítás számos gyűjteményt foglalt magába, így például a magyar és külföldi kőzet- és őslénytani, az agrogeológiai, a bányageológiai gyűjteményeket. 1939 végén, a háborús veszélyek miatt a kiállítást lebontották, a gyűjtemények darabjait ládákba csomagolták. A háború után bizonyos szelekciót, „profiltisztítást” végeztek és az anyag egyes részeit más intézményeknek: a Budapesti Műszaki Egyetemnek, a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Természettudományi Múzeumnak adták át. Így a megmaradt rész áttekinthetőbben, célszerűbben elhelyezett formában látható. Az épületben egy Lechner emlékszobát is berendeztek.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Budapest Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000 [Kardos László])

bp-ferihegy

A Ferihegyi repülőtér építése már 1940-ben elkezdődött, ezt azonban még csak a honvédség vehette igénybe. A háborúban három légitámadás érte, használhatatlanná vált. Újjáépítése 1948-1950 között történt. 1950. május 7-e óta használja a polgári légiközlekedés. Az 1960-70-es években rekonstruálták, bővítették, majd 1985. november 2-án megnyílt a második terminál és a második leszállópálya, melyeket már a legnagyobb teljesítményű és sebességű repülőgépek is használhatták.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Budapest Lexikon)

nagy-laszlo-repulo

                                                       Nagy László: Repülő
                                                              (részlet)
                                                  Simábban száll égfelé, mint
                                                  bármilyen madár.
                                                  Sóhajtottam – s óriássá
                                                  nyílt a láthatár.
                                                  Sudár fák, mint gyér fűszálak
                                                  bukkannak elő,
                                                  apró minden, tenyerembe
                                                  fér a dombtető.
                                                  Repülök és mosolyom a
                                                  földre elvetem.
                                                  Magasság? E szép iramot
                                                  jobban kedvelem.

 

packh-janosPACKH JÁNOS, (Kismarton, 1796. máj. 7. – Esztergom, 1839. okt. 9.): építész, építőmester, számos korabeli nagyszabású egyházi építkezés kivitelezője.
A bécsi akadémiárara 1811-ben iratkozott be. Pesten Kasselik Fidél és Zitterbarth Mátyás mellett építészeti rajzoló volt. Nagybátyja Kühnel Pál halála után 1824-ben átvette az esztergomi bazilika építését és folytatta haláláig, Hild József fejezte be. A kanonoki házakon kívül ő tervezte és építette az esztergomi kerek templomot (1828–35), átalakításokat végzett a pannonhalmi kolostorépületen, templomon és Engel József után ő fejezte be a pannonhalmi könyvtárat. 1829-ben tervet készített az egri székesegyházhoz. Építészetelméleti műveket is írt. Gyilkosság áldozata lett.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

osi-bazilika-a-szent-hegyen

Prokopp Mária: Ősi bazilika a szent hegyen
(részlet)

Százötven éve szentelték fel Magyarország főtemplomát

1821. februárjában már meg is bízták Kühnel Pál magyar építészt, az általa készített terv alapján, az építkezés vezetésével. 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén Rudnay prímás elhelyezte az új Magyar Sion alapkövét, amely mindmáig Európa egyik legnagyobb temploma. Az építkezés hihetetlen gyorsasággal és nagy igényességgel folyt. Kühnel Pál 1824. évi halála után Packh János fiatal magyar építész lett az építésvezető. Az ő terve szerint épült a viadukt az egykori várárok felett, a Visegrád felől érkező országút tengelyében, és vezet a székesegyház szívébe, a főoltárhoz.
1823 nyarán megtörtént a Bakócz-kápolna áthelyezése az új templomba. Elkészült a székesegyház remekművű altemploma is, amely háromhajós ünnepélyes csarnokon át vezet az érsekek bíbor mauzóleumába.
Forrás: Új Ember, 2006. augusztus 20.

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés