In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

kell-napot-k

                                                     József Attila: Kertész leszek
                                                     Kertész leszek, fát nevelek,
                                                     kelő nappal én is kelek,
                                                     nem törődök semmi mással,
                                                     csak a beojtott virággal.
                                                     Minden beojtott virágom
                                                     kedvesem lesz virágáron,
                                                     ha csalán lesz, azt se bánom,
                                                     igaz lesz majd a virágom.
                                                     Tejet iszok és pipázok,
                                                     jóhíremre jól vigyázok,
                                                     nem ér engem veszedelem,
                                                     magamat is elültetem.
                                                     Kell ez nagyon, igen nagyon,
                                                     napkeleten, napnyugaton-
                                                     ha már elpusztul a világ,
                                                     legyen a sírjára virág.

kertesz-leszek-fat-nevelek

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Mihály megjelenése. Az ünnepet középkori misekönyveink adventus, apparitio, inventio, victoria S. Michaelis váltakozó neveken tartják számon. Régi kalendáriumainkban: Szent Mihály jelenete.
A legenda szerint I. Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében pásztorok vettek űzőbe egy megvadult bikát. Eger hegyi barlang nyílásában meg is találták. Amikor rálőttek, a nyíl visszarepült. A különös dolgot jelentették a püspöknek, ki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Harmadnap megjelent a püspök álmában Mihály arkangyal, és tudtára adta, hogy a barlang az ő Szent helye. Erre templommá alakították át, és Monte Gargano néven jeles búcsújáróhely lett belöle. Középkori legenda szerint angyali seregek végzik benne az isteni szolgálatot.
utolso-itelet-szent-mihaly

Képen fent: Hans Memling: Az Utolsó Ítélet, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja, aki megméri lelkeket és a kárhozottakat a Pokolba irányítja.

szent-mihaly-szobra-becsben-a-szent-mihaly-templom-elott

Képen balra: Szent Mihály arkangyal szobra Bécsben, a Szent Mihály templom előtt

Többször ábrázolják mérleggel a kezében, mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt, a lelkek mérlegelőjét.

 

Mihály (Micháél) és Gábor (Gabriél) arkangyal képe megjelenik a magyar Szent Koronán is.

A magyar néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, segít itthagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. Innen a magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve, Szent Mihály szekere, sőt, a Tejút egyik középkori neve Szent Mihály útja.

A Szűzanya mondta: ”Ha minden nap elmondod háromszor az ördögűző imát /Szent Mihály arkangyalhoz/, szeretet és béke fog uralkodni a családodban.”

 

                                             Latinul:
                                             Sancte Michael Archangele,
                                             defende nos in proelio;
                                             contra nequitiam et insidias diaboli esto praesidium.
                                             Imperet illi Deus, supplices deprecamur:
                                             tuque, Princeps militiae Caelestis,
                                             satanam aliosque spiritus malignos,
                                             qui ad perditionem animarum pervagantur in mundo,
                                             divina virtute in infernum detrude.
                                             Amen


 

                                             Magyarul:

                                             Szent Mihály arkangyal,
                                             védelmezz minket a küzdelemben;
                                             a Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
                                             Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
                                             Te pedig, mennyei seregek vezére,
                                             a Sátánt és a többi gonosz szellemet,
                                             akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
                                             Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
                                             Amen

 

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
(részlet)

Megjelenése többszöri esemény volt, Először Garganus hegyén jelent meg. Apufiában, Sypontus városa mellett van egy Garganus nevezetű hegy. Az Úr 390. esztendejében a nevezett Sypontus városában élt egy Garganus nevezetű férfiú, aki némely könyvek szerint arról a hegyről kapta a nevét, vagy – mások szerint – a hegy kapta róla a nevét. Ennek az embernek számtalan juha és marhája volt. Egyszer az állatok a nevezett hegy oldalában legelésztek, s történt, hogy egy bika elbitangolt a csordából, s fölhágott a csúcsra. Este az egész csorda hazatért, csak ez a bika nem, s a gazda nagy csapat szolgával együtt úttalan utakon kereste, míg végül a hegytetőn egy barlang szája mellett bukkantak rá. Megdühödött a gazda, hogy így elkóborolt a bika, és mérgezett nyilat lőtt ki rá, de-mintegy a széltől megfordítva – azt találta el, aki rálőtt. A dolog felkavarta a polgárokat, és elmentek a püspökhöz, hogy megkérdezzék erről a fölöttébb furcsa esetről. A püspök háromnapi böjtöt szabott ki rájuk, és intette őket, hogy Istentől kell kérniük a talány megoldását. A böjt leteltével megjelent Szent Mihály a püspöknek, mondván: „Tudjátok meg, hogy azt az embert az én akaratomból találta el a saját nyila. Én vagyok Mihály arkangyal, és én eldöntöttem, hogy a földön e helyt lakozom, s biztonságban megőrzöm. Ezzel a jelzéssel akartam tudtul adni, hogy én vagyok e hely felügyelője és őrizője.” A püspök és a polgárok körmenetben vonultak arra a helyre, és mert nem mertek a barlangba lépni, a bejárata előtt buzgó könyörgésekbe kezdtek.

szent-mihaly-megjelenesea-monte-sant-angelo-barlangtemploma

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Szent Mihály és a bika

szent-mihaly-arkangyalA legenda antik ihletésű, és naptári tartalmakat hordoz. A Szent Mihály barlangjába szökő bika mindenekelőtt magát a Bika havát jelképezi. Garganus gazda neve, a szökevény marha húsa és a püspök parancsolta böjt együttesen a május 1-jével kezdődő régi böjtös időszakra utal. Garganusban nem nehéz felismerni az egy ciklussal korábbi bő periódus nagyevőit, gulyásait (Gargantua, Garanus). Ám hogy a legendát véletlenül se vonatkoztathassuk a farsangvégre, arról gondoskodik az ünnep dátuma, és néhány olyan mozzanat, ami Hermész májusi marhatolvajlásához kapcsolja. Mindenekelőtt – mint a maga helyén látni fogjuk – Hermész funkcióinak első számú örököse Szent Mihály volt a keresztény szimbolikában. Garganus bikája Szent Mihály barlangjába szökik, és Hermészt a marhalopás után szintén egy barlangban leli meg üldözője, Apollón, aki – ha ezúttal nem is lődöz nyilaival, mint Garganus és társai – mindenesetre nyilairól ismert isten. A „garganus” Apollón, azaz a nagyevő napisteni gulyás (v. tolvaj) elterjedt őstípus. A regék, mesék és eposzok hősei ismertek falánkságukról. A bikaölésben, marhalopásban is jeleskedő Héraklész – a naphérosz épp Gérüón-Garanus gulyáját hajtotta el – ültő helyében felfalt egy ökröt. Ökörfaló gargantuákkal találkozunk közép-ázsiai hősénekekben és magyar népmesékben is. Pl. a Nagyevő és társai mesetípus keretében: a Nagyevő a 366 tulokból álló gulyát egyenként lenyeli. A szám a napév napjaira utal, tehát napisteni teendőt idéz.

szent-mihaly-ima

                                                       Babits Mihály: Szent Mihály
                                                                    (részlet)
                                                    Kinek nevével élek, kardos angyal
                                                    önts hevet belém, kígyóval csatázni,
                                                    önts hitet belém, ördöggel vitázni
                                                    önts, megbirkóznom az örök varanggyal,
                                                    ††† Ez a rémek pápája, tiarával,
                                                    minőt pápák viselnek és szemekkel,
                                                    minőt békák viselnek, s pikkelyekkel
                                                    s sárga mirigyek mérges ótvarával.

 

"Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes békével a hitben, hogy a Szentlélek erejével bővelkedjetek a reményben"(Róm 15,13)

 

voroskereszt-nemzetkozi-bizottsga-partatlan-es-semlegesvoroskereszt-vilagnapjanemzetkozi-es-a-magyar-voroskereszt

1828. május 8-án született Henry Dunant svájci üzletember. 1859-ben tanúja volt a solferinói ütközetnek. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet. 1863-ban Genfben megalapította a NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZTet. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

MÉSZÁROS KÁLMÁN, (Gyula, 1894. máj. 8. – Miskolc, 1971. szept. 25.): orvos, afrikai vadászatok résztvevője és leírója, az etióp császár vadásztársa és orvosa.
1924–35 között állandó jelleggel Abesszíniában, a mai Etiópiában tartózkodott. A császár, I. Hailé Szelasszié előbb a császári hadsereg, majd saját személyes orvosának nevezte ki. Lehetősége volt nagy területeket bejárni, és a nagy amerikai író, Hemingway tollára való rendkívüli vadászélményeket átélni. 1938-ban kényszerűségből tért haza, az olasz megszállás következtében kialakult helyzet miatt. Kiskunfélegyházán, később pedig a Borsod megyei Ároktőn folytatta orvosi tevékenységét. Afrikai élményeiről, megfigyeléseiről készített részletes dokumentumai fénykép- és filmfelvételekkel gazdagon illusztráltak. Trófeáit, és egyéb afrikai hagyatékát a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

mezocsat2

Mezőcsát története – A település történetének vázlatos áttekintése
(részlet)
Művelődési hagyományok

A település történetének szintén országos jelentőségű tudománytörténeti hagyománya, hogy a helyi temetőben nyugszik Kováts Mihály orvosdoktor, az első magyar nyelvű kémia könyv írója. Ő 1849-ben a fővárosból költözött Mezőcsátra és 1851-ben hunyt el. Testvére Kováts Dániel Borsod vármegye főorvosa volt, s 1831-ben a kolera elleni küzdelemnek áldozta életét. A településen született Soltész János, aki a XIX. század első felében Sárospatakon működött, s úttörő jelentőségű egészségtani tankönyveket írt. A mezőcsáti temetőben alussza örök álmát dr. Mészáros Kálmán neves orvos-vadász, aki 1924-től 1935-ig Afrikában élt, Abessziniában (Etiópia). Itteni élményeiről több könyvet írt. 1954-től Ároktő körzeti orvosa volt, s itt dolgozott 1966. évi nyugalomba vonulásáig, amikor is Mezőcsátra költözött.
Forrás: Mezőcsát település honlapja

mezocsatmezocsat3

esterhazy-miklos-nadorEsterházy Miklós (galánthai gróf) (Galánta, 1583. április 8. – Nagyhöflány, 1645. szeptember 11.) nádor, családja fraknói ágának őse.
II. Mátyás magyar király, akinek kegyét megnyerte, 1613-ban őt testvérével együtt báróvá s egyszersmind tanácsossá s hadi kapitánnyá nevezte ki s Regéc törvényes urává tette. 1614-ben a nemzet nevében a linzi gyűlésre küldetett, hol a török háború folytatását tárgyalták. Itt megnyerte a külföldiek tiszteletét, úgyhogy utóbb nem volt fontos ügy, amelyben ő nem vett részt. Egykori hitoktatójának, Pázmány Péternek, turóci prépostból esztergomi érsekké neveztetését ő eszközölte ki. 1617-ben beregi, 1618-ban zólyomi főispán, titkos tanácsos, majd főudvarmester (1618-22) lett. Ezentúl az ország legfontosabb ügyeit többnyire rábízták.
1625. október 25-én a soproni protestáns országgyűlés őt választotta meg, katolikus létére, szavazatai öthatodával nádornak (ezzel Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja is lett); II. Ferdinánd pedig 1626-ban Fraknóvár és ehhez tartozó uradalmak birtokával ajándékozta meg s egyszersmind e vár örökös grófjává és Sopron vármegye főispánjává emelte. Wallensteinnek a Bethlen Gábor hadain kivívott győzelme és az erre következett pozsonyi és szőnyi békekötés folytán a spanyol király 1628-ban az Aranygyapjas renddel tüntette ki. Később Rákóczi ellen hadakozott és kieszközölte az 1644. évi kassai békét. II. Ferdinánd halála után sok ellensége támadt, akik nagyon megkeserítették életét. Egyik fia, Pál szintén nádor lesz, és megalapítja családja hercegi ágát.
Nádorként tehetséges fiatal arisztokratákkal és nemesekkel vette magát körül, akikből kinevelte a jövő politikai nemzedékét. Habsburg-pártiként Erdély és Magyarország egyesítéséért küzdött, ellenezte Bethlen és I. Rákóczi György politikáját, mert az önálló erdélyi fejedelemséget a törökök előretolt bástyájának vélte. Ugyanakkor küzdött a rendi alkotmány körülbástyázásáért, és egy önálló magyar hadseregért. Az ellenreformáció egyik főalakjaként elérte több főúr (pl. Batthyány I. Ádám, Nádasdy Ferenc) katolizálását, valamint támogatta a barokk magyarországi terjedését (a nagyszombati jezsuita templom építtetése). Fraknói és kismartoni udvara kora szellemi központjai közé tartozott.

Antall József Tihamér (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus.
„ Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom. ”

antall-jozsef

                                    A harmadik magyar köztársaság 1. miniszterelnöke
                                                               Hivatali idő
                                                1990. május 23. – 1993. december 12.
                                                           Előd Németh Miklós
                                                           Utód Boross Péter
                                                           Elnök Göncz Árpád

antal jozsef paloznakon szobraAntall József ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József (1896–1974) jogász, hivatalnok, az FKGP egyik alapítója, több minisztérium dolgozója volt, a második világháború alatt menekülteket mentett, valamint a nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás.
Édesanyja Szűcs Irén, aki falusi tanító lányaként látta meg a napvilágot. Tanító apja, Szücs István is politikai pályát járt be: helyettes államtitkár volt.
Antall Józsefnek egy testvére volt, Antall Edit. Antall Edit lányának, Héjj Editnek lett a férje Jeszenszky Géza későbbi külügyminiszter.
Feleségétől, Fülepp Klárától két gyereke született: Antall György ügyvéd és Antall Péter fotóriporter.
A diploma megszerzése után Antall a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol 1956 októberében a forradalmi bizottság élére került. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően többször őrizetbe vették, bár továbbra is taníthatott. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított tovább, ám 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától.
Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozott. 1963-ban a Magyar életrajzi lexikonba ő írta meg nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismerte fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozott, majd igazgatóhelyettes, 1974-től pedig igazgatója volt az intézetnek (felettese Schultheisz Emil volt előbb főigazgatóként, majd egészségügyi miniszterként). Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. Elsősorban Benedek István orvostörténeti köréhez, a Hiúzokhoz kapcsolódott.
Kutatásai kapcsán számos alkalommal kerül kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett.
Élete során több III/III-as ügynök írt róla jelentést, akik közül talán a festőművész Mikus Gyula fia a legismertebb.
Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé.
Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások nyertese az MDF lett (Antall a budapesti területi listáról jutott mandátumhoz), így május 23-án ő alakíthatott kormányt. Lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni.
Antall koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külpolitikai feltételeit. Az Antall-kormány fogadtatta el és hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére.

 

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés