In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

pentek-

                                                                               Kányádi Sándor: Rajz rigóval
                                                                               Ákombákom
                                                                               levelek a fákon.
                                                                               Limb-lomb susogó,
                                                                               alatta ül nagyapó..
                                                                               Mellette élete párja,
                                                                               néznek együtt föl a fára.
                                                                               Fejük fölött a rigó
                                                                               azt fütyüli: élni jó.

kanyadi-rajz-rigoval 

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Jób. A sokat tűrő, szenvedő ószövetségi férfiút az Egyház szentjei között tiszteli. Keresztnévként nyilván szakrális-mágikus megfontolásból régebben hazánkban is föl-fölbukkan.

A siklósi várkápolna korareneszánsz falfestményét Garay Jób, nagyhírű családjának utolsó férfisarja ajánlotta föl keresztségben nyert védőszentjének tiszteletére. Ő maga sziklára szórt kevés szalmán fekszik. Jobb kezében írásos szalagot tart: DOMINUS DEDIT DOMINUS ABSTULIT, SICUT DOMINO PLACUIT; NOMEN DOMINI SIT BENEDICTUM, vagyis: az Úr adta, az Úr elvette, áldassék az Úr neve. A Jóbhoz közeledő előkelő nőalak, majd szerzetes prior, végül egy főúr arca nyilván portré is volt egyúttal.

A középkor végén, Amerika fölfedezésével vészes mértékben elharapódzó szifilisz, magyar nevén franc, francvar áldozatai az ő oltalmában bizakodtak és külön misét (missa de beato Job contra morbum gallicum) szolgáltattak a segítségéért.

A nyavalya hazánkba is hamarosan elérkezett. Brassó városa már 1500-ban külön kórházat alapít a benne szenvedők számára.

Nagy Szalathiel és felesége kolozsvári sütőházukat és egy darab földjüket a helybeli Szentlélek és Szent Jób-ispotály leprás és szifiliszben szenvedő betegei javára adományozták (1559). A betegség terjedésére és a velejáró emberi fejvesztettségére jellemző, hogy ez a kórház 1531-ben még egyedül a Szentlelket vallotta patrónusának.

Jób kultuszának a barokk jámborságban, illetőleg a szakrális néphagyományban tudomásunk szerint már nincs nyoma.

kunffy lajos  job 1896 

                                                                 Reviczky Gyula: Jób siralma
                                                                               (részlet)
                                                                Kegyetlen Adonáj! 
                                                                Gyönyört lelő szolgád gyötrelmiben. 
                                                                Undok fekélyektől borítva, 
                                                                Itt vergődöm, vonaglom a szeméten, 
                                                                És átkozom a méhet, mely fogant, 
                                                                A napot, a melyen hirűl vivék 
                                                                Apámnak, hogy fiat szült felesége, 
                                                                A térdet, mely gyöngéden ringatott, 
                                                                S mely meg nem fojta rögtön, a kezet. 
                                                                Mindenki elhagy, vádol és gunyol. 
                                                                Ti is, ti is, barátim!... Óh, tudom, 
                                                                Ártatlant érjen bár, a szenvedés 
                                                                Mindig a bűn szinében jelenik meg. 
                                                                Fájdalmimat s fogyatkozásimat 
                                                                Óh, vajha meg lehetne mérlegelni! 
                                                                Óh, vajha a világ tudtára adnád, 
                                                                Hogy ártatlan, vétektől ment vagyok!

az-ur-jora-fordotitta-job-sorsat-miutan-job-imadkozott-barataiert

Szempontok Jób könyvéhez>>>

mentok

1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. Május 10-ét a szolgálat születésnapjává nyilvánították, ekkor ünnepeljük A MENTŐK NAPJÁT MAGYARORSZÁGON. Ezen a napon kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

zala-megyei-kulonleges-mentok 

Zalaegerszegi Különleges Mentők>>>

 

papai-pariz-ferencPÁPAI-PÁRIZ FERENC (Dés, 1649.máj. 10. – Nagyenyed, 1716. szept. 10.) orvos, korának kiemelkedő tudósa, 1675-től a nagyenyedi kollégium tanára. Ő az első magas szintű magyar nyelvű orvosi munkának, a ‘Pax corporis’-nak az írója, amely műve a XVII. század végén és a következő század elején a legkedveltebb házi orvosságoskönyv, gyógynövénykalauz, a gyógyulni vágyók kátéja volt, s legalább 14 kiadásban jelent meg. Híres szótáríró volt, latin–magyar szótára első alkalommal 1710-ben jelent meg. Ő az első heraldikai kötetünk írója is. Igazi polihisztor alkatú ember volt, s munkásságát legrészletesebben Nagy Géza dolgozta fel a Kriterionnál 1977-ben megjelent kötetében. A magyarországi kutatók közül életútjáról a legtöbb új adatot Szállási Árpád orvostörténész tette közzé.

Magyar Tudománytörténeti Intézet

 

 

szent-istvan-bazilika-szoszek-kauser

A historizmus és az eklektika stílusában alkotó építész, KAUSER JÓZSEF (Pest, 1848. máj. 10. – Budapest, 1919. júl. 25.) Budapesten, Zürichben és Párizsban végezte tanulmányait; a párizsi Opera alkotójának, Garnier-nek a tanítványa volt. Budapesten Ybl Miklós halála után őt bízták meg a Bazilika belső terének kialakításával. Legfontosabb épületei: a józsefvárosi jezsuita Jézus Szíve-templom, a Török Pál utcai művészeti szakközépiskola és a mellette álló református főgimnázium, a Sancta Maria leányiskola, a Szent László Kórház és az új Pallas Nyomda.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, Magyar Életrajzi Lexikon)

 

A sokoldalú természettudós, orvos Zay Sámuel (Komárom, 1753. máj. 10. – Tata. 1812. ápr. 9.) a debreceni Református Kollégiumban, majd a pesti orvostudományi egyetemen tanult. Néhány évi komáromi majd kecskeméti praktizálás után 1794-ben Tatára került és haláláig mint tatai és gesztesi járási főorvos tevékenykedett. Nagyszabású terve volt egy háromkötetes természetrajzi mű megírása, amelyben az ásvány-, növény- és állatvilágot rendszerezte volna magyar nyelven; magát az „ásvány” szót is ő vezette be a hazai szaknyelvbe. 1791-ben ki is adta barokkosan hosszú című munkáját: Magyar minerológia avagy az ásványokról való tudomány, melly a’ természet első világának eddig esméretes minden-féle szüleményeit magyar nyelven terjeszti előnkbe. Már a növénytani kötettel is elkészült, amikor Földi János levélben megkérte, hogy engedje át neki a természetrajz többi részének megírását. Zay ezt önzetlenül megtette, de a nemes gesztusért Földi későbbi plágiummal való vádaskodását kapta cserébe.

Zay feladatának tekintette a babonás nép felvilágosítását, az orvostudomány népszerűsítését. Kecskeméten közegészségügyi tervezetet dolgozott ki, német szerzők műveit fordította és saját tapasztalataival kiegészítve tette közzé. 1810-ben egy gyógykezelési útmutatót adott ki, afféle házi mindentudót az egészségügyi problémákat illetően. Címe szinte rövid tartalmi összefoglalónak tekinthető: Falusi orvos pap, vagy olly orvosi útmutatás, mellynél fogva leginkább a’ falukon uralkodni szokott nyavalyák orvosoltatnak. Mellyet minden valláson lévő pap uraknak, seborvosoknak és értelmes házigazdáknak készített a’ kiadó.

Zay a magyar orvosok közül elsőként vetette fel a vérátömlesztést mint az életmentés egyik lehetséges formáját. Dolgozott Hippokrátész munkáinak átültetésén is, de ezt – ismeretlen okokból – nem adta ki.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

 

weszelszkyWESZELSZKY GYULA, (Szlatina, 1872. máj. 10. – Budapest, 1940. jún. 20.): kémikus, gyógyszerész, radiológus, a radioaktív sugárzás gyógyhatásának kutatója.

1893-ban a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol 1895-ben gyógyszerészmesteri oklevelet kapott, majd Lengyel Béla mellett a II. számú kémiai intézetben tanársegédként, utóbb adjunktusként működött. 1898-ban, miután bölcsészdoktori oklevelet is szerzett, a Magyar Gyógyszerész Egylet meghívta gyógyszerészgyakornoki tanfolyama előadójának. 1907-től 1937-ig a tanfolyam vezetője volt. 1912-ben anorganikus kémiából egyetemi magántanárrá képesítették, 1918-ban az egyetem radiológiai intézetének vezetésével bízták meg. Kutatásainak nagy része a radioaktivitás körébe tartozik. Emanációmérő módszerével (1911) a forrásvizek emanációtartalmát vizsgálta. Mint a Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának elnöke, a budapesti hévizek gyógyító eredetének egyik legnagyobb hirdetője volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

a-magneses-mezoben-elterulo-sugarak-palyaja 

 

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés