In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

 kell-vas-k-kell-vas-k2

                                                                      Gulyás Pál: Májusi köd

                                                                  Jönnek már a fagyos szentek
                                                                  ködöt fújva közelegnek.
                                                                  Fuldoklik a Nap sugára,
                                                                  bejön a fagy a szobámba.

                                                                  A temető alig látszik,
                                                                  a torony ködöt pipázik.
                                                                  Jön lassan a ködön át
                                                                  Pongrác, Szervác, Bonifác..."

 fagyosszentek2

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 
(részlet)

Göcsejben fagyosnapok néven tartja számon Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12, 13, 14) alakját és napjait a közép-európai, tehát a hazai néphagyomány is. Pongrác egyébként ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384), Bonifác (†303) szintén mártír volt.
Évszázados paraszti tapasztalat szerinte ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még patrociniummal, szoborállítással sem remélik, hogy jóindulatuk megnyerhető. Egyedül Szervác a kivétel, de – mint mindjárt látni fogjuk – tiszteletének más indítékai is vannak.

tn szervaciusz puspok

Szerváciusz püspök (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

 fagyosszentelk

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)

Fagyosszentek

A hagyomány szerint Pancratius és Bonifatius ókeresztény vértanú volt (†304, illetve 303), Servatius (†384) Rajna-vidéki püspök. (A Rajna melléke híres borvidék!) Beszélő nevük jelentése nem ad támpontot, szűkszavú legendájuk sem igazít el. Ünnepnapjuk dátuma és az a tény, hogy kitalált személyek (az egyház is törölte őket a naptárból), viszont segítségünkre van. A „kísérteties” Lemuria ünnepet a rómaiak május 9., 11. és 13-án tartották. Az ünnepségsorozat, mely a közbeeső napokat is beárnyékolta, a holtak ártó szellemeinek kiengesztelését szolgálta. Mivel a Lemuriát amúgy is a termésért való aggodalom tette komorrá, nem lehetetlen, hogy a három jelképes szent alakjában a hagyomány szívóssága folytán a lemurok kísértettek.

 

Biblia – ApCsel 1,1-11 – Urunk mennybemenetele >>>

Szent István Társulati Biblia
Előszó

Első könyvemben, kedves Teofil, elbeszéltem, mi mindent tett és tanított Jézus egészen addig a napig, amelyen azután, hogy útbaigazítást adott a Szentlélek által kiválasztott apostoloknak, fölvétetett a mennybe. Szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él: negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten országáról.

jezus-mennybemenetele 

Jézus mennybemenetele

Egyszer, amikor együtt evett velük, megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére, „amelyről – úgymond – tőlem hallottatok: Mert János csak vízzel keresztelt, de ti néhány nap múlva a Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni.” Az egybegyűltek erre megkérdezték: „Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát?” „Nem tartozik rátok – felelte –, hogy ismerjétek az időpontokat és a körülményeket. Ezeket az Atya szabta meg saját hatalmában. De megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig.” Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől. Amint merőn nézték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve. Ezt mondták nekik: „Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment.”

aldozocsutortok 

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
(részlet)

Áldozócsütörtök az Érdy- és Vitkovics-kódexben áldozónap, régi erdélyiek ajkán áldozó, áldozónap; moldvai csángó népünknél iszpász, Jézus mennybemenetelénék ünnepe, egyúttal több régi templomnak búcsúnapja.
[…]
Számos középkori egyházunk, kolostorunk a Megváltó (Salvator) oltalmába ajánlotta magát. Így a bencés Szekszárd (1061), Kapornak (XII. század), Lekér (1340), a pálos Batina (Kiskőszeg, 1334), továbbá Derzs (1393), az újkorban Pozsony (jezsuiták, 1672), Bazin (kapucinusok, 1674), Léva (ferencesek, 1677). A búcsút a középkorban még áldozócsütörtökön tartották, de a XV. századtól Urunk színeváltozása ünnepén is. Ezt az áttételt elsősorban az obszerváns Provincia Salvatoriana szorgalmazta.
Számos búcsjáróhelyünknek (Gyűd, Mátraverebély, Radna) a keresztjárónapokat követőleg áldozócsütörtök az évkezdő nagy ünnepe.

urunk-mennybemenetele 

Káldi György: Urunk mennybemenetele
(részlet)

Ami a helyet illeti: Urunk nem Jeruzsálemből ment fel mennybe, hanem a váras kívül és mezős helyen való magas hegyről; azért I. Hogy mindnyájan, akik előtt akart felmenni, minden akadály nékül láthatnák. II. Hogy azok ne látnák, akiket tudott méltatlanoknak lenni az olyan jeles dolgoknak látására, az ő hitetlenségökért. III. Azzal alázatosságát is jelentette, mert noha délkorban és sok nép előtt akart a keresztfán gyalázatos halált szenvedni, mindazáltal dicsőséges feltámadását és mennybemenetelét kevés embernek jelentette meg, arra tanítván bennünket, hogy e világnak se dicsőségét ne kívánjuk, se gyalázatjától ne féljünk.

istvan-kiraly-intelmei 

István király intelmei
(részlet)

De mikoron az kegyelmes úr Isten meg akarta volna nyugotni az sok munka után ő hív, szerelmes szolgáját, először illyen nemő mennyei csodával akará az ő szent halálát ki jelenteni. Az időben mikoron írnának ezer huszon két esztendőben, nagy sok égetések lesznek vala ez országban, nagy feld indulások és Áldozó másod napján olly mint tiz hóra felé két fényes napok láttatának az égen. De annak utánna eggyé lének esmég. Kik sirattyák vala az szent királnak halálát és ez szegén országnak halála után való veszedelmét, kik mind bel telének, mint az ország krónikájában meg vannak írván.

apolok-napja2apolok-napja 

1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki a krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd később ápolónőképző iskolát alapított. Rá emlékezve tartják AZ ÁPOLÓNŐK NEMZETKÖZI NAPJÁt.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

jokai-a-koszivu 

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai >>>
(részlet)

Az eldobott lélek
Az ápolónő egy függönyös ágyhoz vezette Richárdot, s annak a függönyét félrehúzta előtte. Ott feküdt egy emberalak, rövidre nyírott hajjal, szederjes ábrázattal.
– Ez az.
– Alszik? – kérdé Richárd.
– Meghalt – felelé az ápolónő.
– Mikor?
– Ma reggel.
– És a cselédje?
– Az meghalt tegnap éjjel.
Richárd maga elé bámult. Mintha egy talányt akarna megfejteni, mely a másvilágba tűnt el előle.
Odahajolt a tífuszban elhalt nőalak fölé; s ekkor vette észre, hogy az ágy melletti falra ákombákom írással valami van feljegyezve.
Kibetűzte az írást.
“A félrézpénz – Monor – Kaszáné – 73.”
Ezt akarta tudni.
Visszabocsátá a függönyt a nyoszolyára. A betegápolónőnek adott egy aranyat, s azzal sietett a halál e házából.

kaffka-csendes-v 

Kaffka Margit: Csendes válságok >>>
(részlet)

Mélységek fölött

kaffka-csendes-v2Már sejtette, hogy zavart és gyerekes az, amit beszél; mosolygott. Az ápolónő a kezén tartotta a hűvös kezét a selyem takaró fölött. Csend volt egy percig.
Ugye – kérdezte később félénken –, ugye, itt nincs sötét?
– A rózsaszínű mécses ég – szólt habozva a válasz.
– A szemem be van kötve?
– Igen. Akkor meggyöngült egy kicsit, most várni kell, míg rendbe jön!
– De – ugye, nem ezért voltam én beteg?
– Nem – más baj is volt –, de most már vége, most csak tessék pihenni szépen.
– Mamáék itt vannak?
– Alusznak – most éjjel van –, csak én vagyok itt. Reggel majd megörülnek.
Lázmérőt vett, és a karja alá tette. A beteg csendesen volt, valamin még töprengett. Végre megkérdezte:
– Mondja, ugye, fiú? Kisfiam van?

 

jerney-janosAz őshazakutató JERNEY JÁNOS (Dorozsma, 1800. máj. 12. – Pest, 1855. dec. 24.) jogi tanulmányokat végzett és különböző közigazgatási posztokat töltött be; szabadidejében, önképzéssel tanult nyelveket és végzett levéltári kutatásokat a magyarok őstörténetére vonatkozóan. 1844-ben Keletre utazott, Moldvában régészeti kutatásokat végzett, majd bejárta a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mellékét a Don torkolatáig. Útjáról 1851-ben könyvet adott ki Jerney János Keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845 címmel. Munkája fontos történelmi és földrajzi forrás a korabeli Moldva és Besszarábia térségéről.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)

 

Jerney János és a moldvai magyarok>>>

 

sajnovics-janosA neves csillagász és nyelvtudós, Sajnovics János (Tordas, 1733. máj. 12. – Buda, 1785. máj. 4.) korán árvaságra jutott és már 15 évesen belépett a jezsuita rendbe. Elöljárói felfigyeltek matematikai és csillagászati érdeklődésére, tehetségére és Bécsbe küldték, ahol Hell Miksa udvari csillagász mellé került. A tudós és tanítványa életre szóló barátságot kötött. Az 1760-as években VII. Keresztély dán és norvég király Mária Teréziától kért csillagászt a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulásának megfigyelésére, amelyet 1769-re vártak, és amely azért volt fontos, mert a mért adatok alapján a Nap-Föld távolságot akarták pontosan meghatározni. A királynő a feladatra Hell Miksát ajánlotta, aki segítőtársként Sajnovicsot vitte magával. Az expedíció a fiatalember számára azért is vonzó volt, mert a megfigyelések tervezett helyén, Vardő szigetén lappok éltek, és az ő nyelvük tanulmányozása alapján akart bizonyítékot szerezni a magyar-finnugor nyelvrokonságra.
A két tudós útja rendkívül megerőltető és veszélyes volt. A kopár, gyéren lakott, zord éghajlatú szigeten gerendából ácsoltak csillagvizsgáló tornyot, Sajnovics pedig rövid idő alatt kiválóan megtanulta a lapp nyelvet. A fontos csillagászati esemény előtt még volt idejük számos értékes tudományos megfigyelésre, mérésre, például az apály-dagály jelenségére, a tenger tükrén való fénytörésre, a delejtű sarki elhajlására, az északi fényre vonatkozóan; gyűjtöttek kagylókat és csigákat is. 1769. június 3-án került sor a Vénusz áthaladására a Nap előtt. A parallaxis szög mérése alapján a Nap és a Föld közepes távolságát 151,2 millió km-ként határozták meg, amely csak kis mértékben tér el a ma elfogadott, 149.6 millió km-es értéktől.
Sajnovicsnak sikerült bebizonyítania a finnugor nyelvrokonságot; erről hazatérőben Koppenhágában is beszámolt. Demonstratio című könyvében szókészletbeli és nyelvtani egyezések alapján bizonyította feltevését. Ő volt az első, aki állítása igazolására az összehasonlító nyelvtudomány módszereit alkalmazta. Hazatértük után Sajnovics a budai egyetem matematika tanára lett és 1778-ban kiadta Idea Astronomiae című könyvét, amelyet csillagászat-népszerűsítő munkának szánt.
Nagy tudományos jelentősége van Sajnovics naplójának és levelezésének is, amelyekben rendszeres meteorológiai és etnográfiai megfigyelések olvashatók. Fontos eredménye útjuknak az útközben elkészített sok részletes térképrajz is.

oldal eleje>>>

 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés