In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

3 tavasz

                                                   Rákos Sándor: Aranyeső
                                    Borús egek alatt, fagyosszentek csípős szelében,
                                    lombok sötétjén az aranyeső füstje fölizzik.
                                    Mennyi ragyogás! Aszkétikusan visszafogott
                                    színek zenéjében micsoda szólam!
                                    Üveghomályú téli reggeleken
                                    mosoly reflektora süt így a nők szeméből.
                                    Ragyogj, ragyogj szép tavaszi virágom, ragyogj csak!
                                    Ragyogj túl a kerten, a sárrá omló utak borúján!
                                    Nagy tanulság a te elszánt ragyogásod,
                                    kivált nekem -
                                    régóta fény nélkül didergek!

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Korona ókeresztény vértanú. A tébai sivatagban szenvedett mártírhalált férjével, Viktorral együtt, aki katona volt. Passau közelében lévő temploma jeles búcsújáró hely. Főleg Bajorországban és Ausztriában tisztelik. Nevezetes a bécsi Am Hof-templom Korona-kultusza.
A régi ércpénzekre az uralkodói koronát is ráverték. Így jutott a névazonosság révén a szent ahhoz a már babonás megtiszteltetéshez, hogy szűkölködők, szerencsejátékosok, lottózók és kincsásók hozzá könyörögnek segítségért.
A kultusz nem tudott hazánkban gyökeret verni, de tiszteletének halvány nyomaival találkozunk. Egy Bagó Mártonnál megjelent német nyelvű ponyvairat imádságában (1863) szűkölködők, gondok között vergődők fordulnak Koronához. Bartalits Imre egyik kiadványjegyzékében magyarul is fölbukkan, kezünkben azonban nem fordult meg: Szent Corona asszony könyve. Kilenc napi ájtatosság a Szent Coronához.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Pachomius egyiptomi remete. A híres Pachomiustól, a keleti szerzetesség atyjától való megkülönböztetésül, esetleg vulgáris latin szóelemzésből inkább Posthumius, Posthumus néven emlegetik. Miután korábbi életében takács, illetőleg kötélverő mesterséget folytatott, a szegedi kötélverő céhnek a XVIII. században ismeretlen előzmények után – védőszentje lett. A patronátus hazai és külföldi párhuzamairól nem tudunk.
Az 1913-ban sikerrel megkezdett ballonos magaslégköri méréseket az első világháború megszakította. A háború után ezek folytatására nem volt mód, a repülőgép-felszállásokat pedig a trianoni békeszerződés tiltotta. Az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet 1924-ben fordult a Nagykövetek Tanácsához, hogy engedélyezzen Magyarországon havonta kétszeri repülőgépes magaslégköri mérést a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet kutatási programjának keretében. Az engedély alapján két Bristol F2B repülőgép vásárlására nyílt mód, ezekkel Hille Alfréd, majd Tóth Géza 1351 felszállás során nagyszámú, ma is értékes adatot gyűjtött a mintegy 7000 méterig terjedő légrétegek állapotáról. A méréseket 1943. december 16-áig folytatták. A repülőgépes légkörkutatás hazai kezdeteiről Hille Alfréd Légkörkutatás repülőgépről 50 évvel ezelőtt címmel tette közzé visszaemlékezéseit az Időjárás című folyóirat 1975/4. számában.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)

ZSIGMONDY VILMOS, (Pozsony, 1821. máj. 14. – Budapest, 1888. dec. 21.): bányamérnök, magyarországi geotermikus kutatások kezdeményezője.
Főiskolai tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián 1842-ben fejezte be. 1843-ban állami szolgálatba lépett. 1846-ban az Osztrák Államvasút-társaság bányamérnöke, s ott Szlávy Józseffel együtt a szabadságharc alatt a resicai vas- és acélművek üzemét teljesen átállították a honvédség felfegyverzéséhez szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására. Ezért Olmütz várában rabságot szenvedett, ahonnan 1850-ben szabadult. 1860-ban a fővárosba költözött, hogy magánmérnöki gyakorlatot folytasson. Nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásaival tette ismertté. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását, melynek további munkálatait 1876-ban unokaöccsének adta át. Az elkészült kút 970 m mélységű és 74 C°-os termálvizet szolgáltatott. Az 1879-ben befejezett petrozsényi fúrásokkal gazdag kőszéntelepeket tárt fel. Fúrásainak földtani és hidrológiai tanulságairól értékes tanulmányokban számolt be a Földtani és Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban. A közéletben is szerepet vállalt. 1875-től élete végéig a selmecbányai kerület képviselője volt szabadelvű párti programmal. 1883-ban főleg az ő fáradozásainak hatására szabályozták a bányanyugdíjakat. 1883-ban a Földtani Társulat alelnökévé választották.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés