In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

 vadgesztenye

                                                         Radnóti Miklós: Május
                                                        Szirom borzong a fán, lehull;
                                                        fehérlő illatokkal alkonyul.
                                                        A hegyről hűvös éj csorog,
                                                        lépkednek benne lombos fasorok.
                                                        Megbú a fázós kis meleg,
                                                        vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Zsófia és három leánya: Fides, Spes, Charitas a folklorisztikus egyházi hagyomány szerint együtt szenvedett vértanúhalált.
Hazai tiszteletük a gótikában bukkan föl, Emlékezetüket elsősorban az a szárnyasoltár (1440) őrzi, amely Zólyomszászfalu (Sásová) templomából került a besztercebányai múzeumba. Egyéb gótikus táblaképei: Bártfa (Mettertia-oltár 1500, Pieta-oltár), Berzenke (Bzinov, 1500), Kassa (székesegyház, 1470; Bártfáról, Múzeum, 1520), Kispalugya (Paludzka, 1510), Lőcse (1410), Magyarfenes (Vlaha, 1499, a gyulafehérvári püspöki rezidenciában), Németlipcse (Deutsch-Liptsch, Lupča, 1450, Szlovák Nemzeti Galéria), Gyöngyös (1490).
Faszobra: Pozsony (1510, Szlovák Nemzeti Galéria).
Oltárai: Eperjes (1462), Nagyvárad (1513).
Zsófia kultusza a magyar középkor végén nyilván az egész országra kiterjedt. A besztercebányai egyházmegyében Dubravica (XV. század), Szucsány (Sučany, XIII. század), a nyitraiban Barossháza (Pružina), Ösvényes (Ochodnica), Sztrecsény (Strečno), a kassaiban Zboró (Zborov) templomának ősi soron ő a védőszentje. Jó volna ismernünk a hozzáfűződő szlovák szakrális néphagyományt.
[…]
Zsófia asszonynak és három leányának legendája teljes egészében a középkori folklór talajából sarjadzott, történeti hitele nincsen, az évszázadok során azonban mind kerekebbé vált. Alakjuk, nevük révén szimbolikussá lett, és a hittudomány pártfogóiként tisztelték őket.

 

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea>>>
(részlet)

Úgy mondják, hogy Konstantinápolyban van a szent mártírok, Zsófia (Sophia) és három leánya, Hit (Fides), Remény (Spes) és Szeretet (Caritas) hatalmas temploma. Szent Zsófia a leányait Isten félelmében bölcsen nevelte. Az első tizenegy, a második tíz-, a harmadik nyolcéves volt, amikor letelepedtek Rómában. Zsófia vasárnaponként sorra látogatta az egyházakat, sok asszonyt megnyerve Krisztusnak.

Bevádolják őket Hadrianus előtt, akit szépségük annyira megragadott, hogy leányaivá akarta őket fogadni, ők azonban, mint a ganéjtól irtóztak tőle.

 

Biblia – 1Kor 13,1–13 – A legkiválóbb adomány a szeretet>>>
(részlet)

Szent István Társulati Biblia
Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás végetér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér. Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy gondolkoztam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.

 

Pilinszky János: A bölcsességről
(részlet)

Ugyan, hogyan is határozhatnánk meg az annyiszor emlegetett bölcsesség fogalmát?

Bölcsnek nevezném azt az embert, aki egyszerre tartja számon, és egyenlő erővel éli meg mindazt, amit tud és mindazt, amit nem tud a világról. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mindig a teljes egész, az univerzum polgára. Tudása sose vakítja el, teszi önhitté, mivel számára mindaz, amit nem tud, nagyon is reális. Ezért minden ítéletét tudásából meríti ugyan, de legbiztosabb döntéseiben is érezni lehet az ismeretlennel való örökös számvetését. Alázata így az egyetlen lehetséges alázat: szellemi magatartásának egyenes következménye. A bölcs oly mélységesen alázatos, hogy azt is mondhatnánk, megfordítva a mondatot, hogy aki alázatos, már bölcs is.

 

1994-ben az ENSZ május 15-ét A CSALÁD NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. A felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. A kezdeményezés a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb „intézményére” irányítja.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

 

                                                                   Arany János: Családi kör
                                                                             (részlet)
                                                        Este van, este van: kiki nyúgalomba!
                                                        Feketén bólingat az eperfa lombja,
                                                        Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
                                                        Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
                                                        Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
                                                        Lomha földi békák szanaszét görögnek,
                                                        Csapong a denevér az ereszt sodorván,
                                                        Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Szabó Magda: Régimódi történet
(részlet)

Jablonczay Lenke és Szabó Elek lánya 1917. október 5-én születik meg, a gyermek félórás, mikor ötven szál piros rózsából csokrot hoznak Szabó Mária Magdolna kisasszonynak címezve, az apja névjegyével. „A varázsló – gondolja Jablonczay Lenke. – A koldus kalifa. Megesküdött, hogy nem nyúl az otthon hagyott pénzhez, de nyilván nem tartotta meg, vagy pedig kölcsönkért megint.” És Jablonczay Lenke eltűnődik, mennyit érhet az ő versenyzongorája, és van-e ilyen általános nyomorban még ember, akit ilyen értékes hangszer érdekel. Ki tudja, mit talál, mire hazaér a kislánnyal a Domb utcára? Ha végképp nem lesz semmijük, majd eladja a két megmaradt ékszert meg a zongorát.

Csáth Géza: Szombat este>>>
(részlet)

Szombat este, ó, az mindig a legszebb. E napon ugyanis nincsen meleg vacsora – hús, főzelék vagy tészta, amit sorban meg kell enni – hanem sok minden. És ehetünk, amit akarunk. Akár teát, amelyet nagymama főz a nagy réz szamováron, a pohárszék melletti kis asztalon. Akár tojást: és akkor szólni kell Évának, a szakácsnőnek, hogy mennyi kell. Akár apró halakat, amelyeket apa hoz haza egy dobozban. Szóval, pompás az egész. Az asztalon egy nagy tálban pirított kenyér van, és egy másikban vaj és túró, a harmadikban főtt burgonya.
Ilyenkor apa és anya is, mintha jobban örülnének. És ők is, legalább azt hiszem, szeretnék, hogy mindig ilyen vacsora legyen, mert ez sokkal-sokkal jobb és kedvesebb, mint a többi napi rendes vacsorák.
Nagymama ilyenkor csak teát iszik. Bordó színűre főzi, és mialatt fő, a csészéjében cukrot éget hozzá rummal. A rum lilás rózsaszínű lángocskákkal ég, és kicsapkod néha a csésze szélén túl is, a nagymama meg leteszi a szemüvegét, és mosolyogva nézi; közben cukrokat dörzsöl a citromhoz. Apa halat eszik először, de azután behozatja a paprikát, a sót, a borsot, a mustárt, a köménymagot, a kaprit és a petrezselymet. Mindenikből szed egy keveset, sok túrót és vajat vesz hozzá, azután pedig a vastag, ezüst tejeskanállal szétkeveri az egészet. Pompás ez kenyérre kenve. Én és Dezső mindenből eszünk sorba. Anyikától kérünk, ő mindent ad. Ha apa így szól: Én nem bánom, de ezek a gyerekek betegek lesznek – akkor ő megkéri: Dehogy lesznek, vigyázok én.

 

1942-ben ezen a napon zajlott le a szavazás a szlovák parlamentben, amelyen Esterházy János egyedüli képviselőként a zsidók kitelepítése ellen szavazott. Erre emlékezve 1994 februárjában a szlovák parlament magyar képviselő csoportja május 15-ét A SZLOVÁKIAI MAGYAROK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

 

A budapesti állatkertben rendezték meg először 1994. május 15-én AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYSZERETET NAPJÁt. A gyerekek ezen a napon ingyen léphettek be az állatkertbe.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

 

Az első szegedi bányamérnök, feltaláló és városrendező, CZIMEG JÁNOS (Szeged, 1823. máj. 15. – Szeged, 1876. febr. 26.) a híres selmeci akadémián végezte bányamérnöki tanulmányait. A műszaki tárgyak mellett nyelveket tanult, német, francia és angol nyelven tanulmányozta a földtani, őslénytani, vegytani szakirodalmat. 1848-ban a honvédség mérnökkari osztályának tagjaként részt vett a főváros megerősítésében. 1849-ben emigrált. Párizsban találmányainak hasznosítására létesített ipari üzemet és ebből jó jövedelemre tett szert. Saját eljárását alkalmazta például ezüstözött tükrök, ezüstözött és aranyozott selyemszálak előállítására. Termékeivel londoni és párizsi kiállításokon is sikert aratott. Párizsból hazatérve Szegeden telepedett le. Nevéhez fűződik a Széchenyi tér rendezési terve, az ipari és kereskedelmi bank létesítése, a Szeged című közművelődési lap alapítása. Később a körmöcbányai pénzverő intézet alkalmazta; ekkor dolgozta ki találmányát az ezüst és réz elválasztására szolgáló eljárásra vonatkozóan. Érdemei elismeréseként királyi bányatanácsossá és országos főkémlővé (azaz a korabeli szóhasználat alapján a fémkémlészet, fémfinomítás legfőbb szakértőjévé) nevezték ki.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok)

 

A bányagépesítés sokoldalú feltalálója, HELL JÓZSEF KÁROLY (Szélakna, 1713. máj. 15. – Selmecbánya, 1789. márc. 11.) édesapja is nevezetes szakember volt. Selmecbánya környékén a XVII. század végén a növekvő vízszint megszűnéssel fenyegette a bányákat. A gondok megoldására hívta az udvari kamara Csehországból 1694-ben Selmecbányára Hell Máté Kornél főgépmestert, aki vízkerék meghajtású emelőgépekkel és rudas szivattyúkkal több bányát mentett meg. Két házasságából született 23 gyermeke közül József Károly folytatta és még magasabb szintre emelte apja bányagépész mesterségét. A fiú a Mikoviny Sámuel által vezetett bányatisztképző iskolát végezte el. 25 évesen Hegybányán már üzembe helyezte egyéni elgondolású himbás-szekrényes szivattyúját. Még jelentősebb volt második találmánya, az 1749-ben Lipót-aknán beépített, a hidraulika törvényszerűségeinek új felismerésén alapuló vízoszlopos szivattyú. 1768-ban már 11 vízoszlopos gép dolgozott Selmecbányán, közülük a Zsigmond-aknai még 100 évvel később is üzemben volt. 1753-ban, egy újabb találmányánál a vízemelést a sűrített levegő mechanikai hatásával oldotta meg. Az úgynevezett léggépet a 330 m mély Amália-aknába építette be. Napjainkban az olajbányászatban világszerte használt gázliftes termelési mód a Hell-féle léggép elvének korszerűsített alkalmazása. Tökéletesítette az ércfeldolgozó zúzógépeit is, az addig használt tíz zúzónyíl helyett 30-35 darabot alkalmazott. Gépei tölgyfából, kezdetlegesen öntött vas géprészekből, csövekből készültek. A 30-40 lóerős gépek óriási méretűek voltak, de csaknem egy évszázadon át, a gőzgépek elterjedéséig gazdaságosan alkalmazhatóaknak bizonyultak.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988 [Molnár László])

 

A XVIII. század egyik legképzettebb csillagásza, több magyarországi csillagvizsgáló alapítója, HELL MIKSA (Selmecbánya, 1720. máj. 15. – Bécs, 1792. ápr. 14.) a híres bányagépész, Hell Máté Kornél gyermeke, Hell József Károly, ugyancsak neves bányagépész öccse volt. 18 évesen lépett be a jezsuita rendbe. A bécsi egyetemen és az ottani jezsuita obszervatóriumban ismerte és szerette meg a csillagászatot. Három évig a kolozsvári jezsuita akadémián matematikát tanított, két tankönyvet is megjelentetett. 1755-ben királyi csillagásznak nevezték ki Bécsbe. Ott ő alapította meg az egyetemi csillagvizsgálót, melynek az igazgatója is ő lett. Életművében talán a legfontosabbak az itt folyamatosan kiadott évkönyvek, amelyek számos hasznos táblázatot és jelentős tanulmányt közöltek. Az évkönyvek nemzetközi hírnevének köszönhetően kapta a megbízatást VII. Keresztély dán és norvég királytól, hogy 1769-ben, a földrajzilag legkedvezőbb helyszínül kínálkozó Vardő szigetén végezzen megfigyeléseket a Vénusznak a Nap előtt való átvonulásáról. A feladatnak tanítványa és kollégája, Sajnovics János társaságában tett eleget, és sikerült a mért adatok alapján a Föld-Nap távolságot még mai szemmel nézve is viszonylag pontosan megállapítaniuk. Hell Miksa nevéhez fűződik a földrajzi szélesség meghatározásának egy új, máig a legpontosabbak között számon tartott módszere. Másik fontos teljesítménye a francia Cassani holdtérképének kiegészítése, pontosítása.
Hell Miksát északi útja után nagy nemzetközi elismerés vette körül, de ő legfontosabbnak a magyar csillagászat fejlesztését tartotta. Minden jelentős korabeli csillagászati intézmény az ő közvetlen segítségével épült fel hazánkban, így 1776-ban az egri, 1780-ban a budai, 1792-ben a gyulafehérvári csillagvizsgáló. Ő készítette a műszaki terveket, ő segített beszerezni a legkorszerűbb műszereket, gondoskodott a könyvtárak anyagának összegyűjtéséről. A csillagvizsgálók személyzete is az ő segítségével szerezte meg a megfigyelésekhez szükséges gyakorlatot.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

 

GÁLÓCSY ÁRPÁD, (Tarnóc, 1864. máj. 15. – Budapest, 1934. nov. 26.): kohómérnök, gázfejlesztő berendezések és a hengerlés-elmélet kutatója.
Oklevelét a selmecbányai akadémián szerezte 1888-ban. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi hengerművének vezetője volt. Tanulmányaiban elsősorban gázfejlesztő berendezésekkel és a hengerlés elméletével foglalkozott. Elsőként szerkesztett és használt Magyarországon formázógépet. Alapvető jelentőségű kísérletei eredményeit évtizedekkel később Cotel Ernő műegyetemi tanár használta fel és tette közzé A hengerlés alapelvei című munkájában. 1903-tól 1911-ig a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztője volt. A Bányászati és Kohászati Egyesület elnökeként (1921-től) vezető szerepet játszott az 1920-as évek mérnökmozgalmaiban, és részese volt a szélsőjobboldali politikai mozgalmaknak is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

 

SIPOS Péter: A kormányzó. Horthy Miklós
(részlet)
Király vagy kormányzó?

A legitimisták a jogi érveken kívül két politikai szemponttal kívánták alátámasztani az uralkodó visszatérését: azt hangoztatták, hogy csak ő biztosíthatja a rendet, és hogy csak törvényes király teremtheti meg a területi revíziónak, a történelmi Magyarország helyreállításának feltételeit. A budapesti német főkonzul szerint kedvelt propagandajelszavuk így hangzott: „Integritás a legitimitás révén.”
A szabad királyválasztók viszont úgy vélekedtek, hogy a legitimisták célja nem csupán a történelmi Magyarország, hanem az egész Monarchia helyreállítása, ami veszélyeztetné az ország még alig kivívott függetlenségét. „A valóság az, hogy az utolsó Habsburg éppen úgy nem tudott volna magyar lenni, mint bármelyik elődje. Nem a független magyar állam területi épségét hozta volna a trónjára visszaültetett király, de még a megmaradt csonka országot is tovább darabolni volt szándoka” – fogalmazta meg a kuruc érzelmű szabad királyválasztók aggodalmát Gálócsy Árpád, az Ex egyik publicistája.
Forrás: Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár honlapja

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés