In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

szabo-lorinc-majusi-orgonaszag

                                              Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag
                                              "...Öt napja, öt éje...Az orgona kezdte,
                                              s azóta csupa fölszakadt
                                              sajgás vagyok, álom és csupa zsenge
                                              sóvárgás, néma indulat,
                                              s az hangot követel, éneket,
                                              zengőt, emberit, édeset,
                                              mintha enélkül - így fenyeget -
                                              nyomtalan halnék szét az egekbe,
                                              ahogy a májusi orgonaszag."
340px-paolo veneziano 004

Paolo Veneziano: Szűz Mária megkoronázása,
Felső sor: Szent Szeverin, Szent Venánc, Szent Péter mártír, Aquinói Szent Tamás, Szent Tamás,
Szent Bertalan
Alsó sor: Alexandriai Szent Katalin, Szent Mihály, Keresztelő Szent János, Szent Péter, Szent Pál,
Szent János, Szent Domonkos, Szent Orsolya
1324., National Gallery of Art, Washington.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Venánc fiatal római vértanú, Decius császár idejéből. Élete teljesen a legendák homályába vész. Ifjú római lovagként zászlóval és vérttel szokták ábrázolni.
Hazai kultuszának a középkorban semmi nyoma, csak a barokk időkben tűnik föl néhány szoborkompozíción. Tiszteletét Itálián, Camerino városán kívül, nyilván a Venantius-venator szóegyeztetésnek köszönheti. A váci Gombáspatak híres barokk hídjának szentjei között ott találjuk Venáncnak, mint a vadászok patrónusának szobrát is. Talán Géza és László hajdani legendás váci vadászata járt gróf Forgách Pál püspök eszében, amikor állíttatta (1759). Felírása: S. VENANTI, PER RUPES SAXA VEPRES VENATUS IUVA NOS SINE LAPSU VENARI Ott látjuk Bogyoszló (Sopron) egyik útszéli keresztjének (1808) mellékalakjaként. Szobra áll Lövőn is (1750). Talán ezeket is az udvari vallásosság ihlette.
Venánc megjelenik a heroizáló jezsuita iskoladráma hősei között is: Zágráb (1721), Besztercebánya (1727), Rozsnyó (1752), Nagyszombat (1763).

 

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Aja jogi ügyek, elhúzódó polgári pörök hajdani védőszentje.
Barokk oltárával a pozsonyi Szent Márton- és a budavári Nagyboldogasszony-templomban találkozunk, ahol a törvénnyel bajoskodók nyilván misét mondattak a kedvező ítéletért. Képe volt (1817) Nagytétény templomában is, amely régen a Rudnyánszkyak kegyurasága alatt állott. Barokk oltára Nagyrédén, szobra pedig a szerviták pesti templomában most is megvan. A kultusz valószínűleg a jezsuiták bécsi Am Hof-templomából került át hazánkba, de nem jutott nagyobb jelentőségre.
A könnyebben hozzáférhető hagiografikus szakirodalomban, védőszentek jegyzékében hiába kerestük Aja, Aya nevét. Így csak annyit mondhatunk róla, ami egy Pozsonyban metszett barokk szentképen magyarul olvasható: Isten után Szent Aja Te légy Kalauzza Pörömnek, azt, hogy Törvénybül végbe vihesse Bírám. Ez mondja el életét is: Kánnoniai grófné Szent Aja a Lotharingiai Hertzegek Nemébül vette eredetit. Azoknak, akiknek vagy Örök Leveli el tévellyedtenek vagy Törvény Székeken ok nélkül hurtzoltatnak: Istennél nevezetes Szószóllója. Tiszteltetik Szent György havának 16dik Napján.
A kultusz átmeneti hazai virágzását talán a neoaequistica commissio könyörtelen, családi hagyományokra és jogosultságra mit sem adó ügyintézése is érthetővé teszi: az „eltévelyedett” birtoklevelek sok família életét keseríthették meg.

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában Moszkvában megtartott XI. konferenciáján határozták el a MÚZEUMI VILÁGNAP ünneplését. 1978. május 18-án tartották meg először.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

tn szepmuveszeti muzeumtn neprajzi muzeumtn iparmuveszeti

Juhász Ferenc: A múzeumok szerelme
(részlet)

Én hiszek a múzeumok értelmében. Értelmében és hivatásában. Hivatásában és szépségében. Nem az idő kriptái a múzeumok! Nem a történelem halottas-könyvei! Nem a múlandóság szarkofágjai! Én hiszek bennük, mert nemcsak a jövőben hiszek, de hiszek a múltban. A múzeumok éppúgy az élet jelentései, mint a természet, mint a társadalmak, mint az ember. A múzeumok éppúgy lét-önmagunkat őrzik, mint a mítoszok, az őskönyvek és az époszok. Nemcsak a természet kőzet-maradványait, a kővé-vált csontokat, tollakat, pikkelyeket, leveleket, virágporokat és koponyákat, nemcsak az ősi tegnap kő-üzeneteit őrzik, de őrzik az emberiség tegnapi-önmagát is: az álmokat, hiteket, vágyakat, mámorokat, bűnöket, önzéseket, tébolyokat, gyalázatokat, szerelmeket és halálokat. Ha jutok bárhova is a világon: mindíg megnézem a múzeumokat. Önmagamat keresem bennük, titkos létem volt tartalmait. A Föld-lét tegnapi hangjait, amelyek némák ugyan, mint a kő-kürtök, megkövesedett trombiták, amelyeket kőszájjal kő-katona fúj, de ezek a kő-hangok, kő-rivalgások mégis az eleven vér áramlását és bársony-áradását hozzák, az anyag csoda-virágzását, az emberiség-szellem virágzó mámorát.

AZ INTERNET VILÁGNAPJÁnak nincsenek olyan hagyományai, mint a távközlés világnapjának, az ENSZ még nem is ismerte el hivatalosan, de a folyamatosan növekedő világháló, mindenki számára egyre fontosabbá válik. Az internet világnapja szervesen összetartozik a távközlés világnapjával.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

A pesti egyetem Mérnökképző Intézetének, az Institutum Geometricumnak a hallgatói jeles tanáruk, Petzelt József vezetésével ezen a napon készítették el a budai Sas-hegy szintvonalas térképvázlatát. A felmérés alapján a hegyrajzot két változatban, szintvonalas és csíkozásos, valamint tisztán szintvonalas formában rajzolta meg az egyik hallgató, Braxatoris Dániel május 29-én a pesti rajzteremben. A magyar térképészet történetében ezek a rajzok a szintvonalas domborzatábrázolás első fennmaradt tanújelei.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993)

ID. BÓKAY JÁNOS, (Igló, 1822. máj. 18. – Bp., 1884. okt. 20.): gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a korszerű gyermekgyógyászat egyetemi oktatásának magyarországi bevezetője.
1847-ben avatták orvosdoktorrá, utána a pesti szegénygyermek-kórház segédorvosa, 1852-től igazgató főorvosa volt. 1861-ben magántanár lett a gyermekgyógyászatból. 1883-1884-ig oktatott a gyermekorvostan tanáraként a budapesti egyetemen. 1868-tól az Országos Közegészségügyi Tanács tagja volt. Idegen nyelvre is lefordították a gyermekkori sebészeti bélbetegségekre, húgy- és ivarszervi betegségekre vonatkozó tanulmányait. Éveken át irányította az országos központi védhimlőintézetet.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Dr. Kapronczay Károly: 175 éve született id. Bókay János
(részlet)

Kollégái valóban nagyra becsülték, Balassa János legszűkebb baráti körének tagja lett, annak az orvosi körnek, amelyet a hazai orvostörténet-írás pesti orvosi iskolaként emleget. Ez a kör a neoabszolutizmus korában kidolgozta a hazai egészségügy teljes reformját, előkészítette az orvosképzés megújítását, az 1876. évi közegészségügyi törvény alapelveit. A megbecsülés nemcsak itthon – noha pályája küzdelmes volt –, hanem közleményei nyomán külföldön is övezte munkásságát. 1861-ben a pesti orvosi karon a gyermekgyógyászat magán-, 1867-ben rendkívüli, 1874-ben pedig nyilvános és rendes tanára lett. A kiegyezés után, 1868-ban felállított Országos Közegészségügyi Tanács tagjává nevezték ki, annak a testületnek lett a tagja, mely a magyar orvos- és egészségügy legfőbb elvi szervezete volt. Szerepe volt a közegészségügyi törvény előkészítésében, az orvos-közegészségügyi igazgatás kiépítésében, s a hazai himlőoltás országos irányítójaként pedig befolyást gyakorolt a járványok megelőzésének szakmai kimunkálására. Szakmai főműve – sok közleménye mellett – 1876-ban jelent meg A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyiroklobokról gyermekeknél címmel, de ennél fontosabbnak tartotta, hogy az egykori 12 ágyas Szegénygyermek Kórház – már Stefánia Gyermekkórház néven – 1883-ban 144 ággyal megújult, és a hazai gyermekgyógyászat igazi központjává vált.
Forrás: Orvostörténelem honlap

A modern barlangkutatás atyjaként számon tartott SCHMIDL ADOLF (Königwart, 1802. máj. 18. – Buda, 1863. nov. 20.) Bécsben nőtt fel, ott tanult bölcsészetet és jogot, majd a bécsi műegyetemen tanított földrajzot. 1857-ben hívták meg a budai műegyetemre a kereskedelmi földrajz és statisztika tanárának. Megtanult magyarul és a kiegyezés után, amikor a német egyetemi tanárok többsége elhagyni kényszerült állását, ő maradhatott. Humán végzettsége ellenére jelentős eredményeket ért el a természettudomány terén. Több mint 30 műve jelent meg a földrajz különböző ágairól. Legjelentősebbek barlangászati kutatásai és írásai. Az egész Monarchia területén végezte vizsgálatait; fő kutatási területei a szlovéniai karsztvidéken, a Bihar-hegységben és a Baradla- valamint az Abaligeti barlangvidéken voltak. Számos barlangot elsőként járt be, térképezett fel és írt le, bonyolult vízrajzi összefüggéseket tárt fel. A budai hőforrásokról írt tanulmánya befejezetlen maradt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

Kordos László: A magyar barlangkutatás története>>>
Uő: Magyarország barlangjai
Magyar Elektronikus Könyvtár

A XIX. század Amerikában is népszerű, sokoldalú tudósa, az egyik első magyar fényképkészítő, VÁLLAS ANTAL (Pest, 1809. máj. 18. – New Orleans, 1869. júl. 20.) a pesti és a bécsi tudományegyetemen tanult. Kezdetben főleg a matematika iránt érdeklődött, tankönyvet (Egyetemes számtan, 1838) és számos tanulmányt írt e tárgykörben. Akadémiai székfoglalóját Felsőbb egyenletek egy ismeretlennel címmel írta. 1841-től ismeretterjesztő munkát végzett a matematika, fizika és csillagászat területén az Iparegyletben. Ő írta az első magyar nyelvű matematikai-földrajzi kézikönyvet Az égi és földtekék használata címmel 1838-ban. Az ő nevéhez fűződik az első magyarországi gazdasági, kereskedelmi és ipari szakfolyóirat, a Heti lap megindítása. Minden műszaki újdonság érdekelte, így az akkoriban szenzációnak számító dagerrotípia készítés is – a fényképezés őse. 1840 augusztusában akadémikus kollégáinak két korábbi felvételét mutatta be, majd előttük felvette a Duna-part és a Vár látképét. A nézőközönség előtt végezte el az eljárás minden egyes fázisát az exponálástól a képrögzítésig. A nevezetes eseményt az akadémia jegyzőkönyve is megörökítette. Nagy jelentőségű az Egy felállítandó magyar központi műegyetemről írt tanulmánya (1841); a műszaki felsőoktatás világviszonylatban leghaladóbb elveit fektette le benne. 1848-ban egyetemi matematika tanárrá nevezték ki, majd a szabadságharc leverése után megfosztották állásától. 1851-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. 1854-ben New Orleansban rövidesen népszerűvé váló hajózási iskolát nyitott és polgári tengerészeti évkönyv-sorozatot adott ki, valamint tankönyvet írt a kereskedelmi hajózásról. Nagy tekintélyre és jelentős vagyonra tett szert, tudományos akadémia létrehozásába kezdett. Ekkor az amerikai polgárháború tönkretette egzisztenciáját; vagyonát elvesztette és szerény körülmények között fejezte be életét.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés