In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

punkosd7

                                                Füst Milán: Tavaszi dal, vándordal
                                                Tavaszi szél fújja már a varga kötényét,
                                                ki görbe utcában, kicsi boltja elé
                                                kiült, kirakta műhelyét is és alkonyi órán
                                                lámpafénnyel a sötétet melegíti.
                                                Hej, szeszélyes már az idő, s a lánykáknak pajkos
                                                szél hulláma mossa csiklándó nyakát!...
                                                Hej, elfeledem én is búskomorságomat...
                                                Föltettem életem egy lenge levélre
                                                és én is elmegyek, hová a szél sodor!...

punkosd3

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)

„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje”

Amikor Mátyással ismét kitelt az apostolok száma, és eljött pünkösd napja, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…” (ApCsel 2,3–4). Ez az a „történelmi pillanat”, amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult. Az Írás értelmében pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.
A pünkösdi csoda ábrázolása ritka, s nem követi pontosan a Szentírásban foglaltakat. A 6–6 apostol karéjában, középen rendszerint ott ül Mária (az anyaszentegyház képviseletében), s míg az apostolok feje felett 12 lángocska lebeg, Mária fölé a Szentlélek terjeszti ki szárnyait galamb képében.

punkosd5

Pilinszky János: Pünkösd egy új templom falai között
(részlet)

Tűz a Szentlélek Isten eljövetele. Az isteni szeretet az ember lelkét feltüzesíti, hogy ne csak szájjal, de tettekkel is szeresse az Istent. Erre kell a Szentlélek tüze és ezt kapták az apostolok Pünkösd ünnepén. Azóta jár körül és tüzesíti a mi lelkünket is a nagy parancsban: a felebaráti szeretetben.

punkosd6

Biblia – Jn 14,23–31 – Pünkösd ünnepe>>>

 

Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája

Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék. Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek. Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál. És most mondtam meg néktek, mielott meglenne: hogy a mikor majd meglesz, higyjetek. Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije. De, hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, a mint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen.

punkosd8

Biblia – ApCsel 2,1–11 – Pünkösd>>>

Szent István Társulati Biblia

Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszoló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek a Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Lélek megadta nekik, hogy szóljanak. Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak: „Íme, ezek, akik beszélnek, ugye mindnyájan galileaiak? Hogyan halljuk hát mégis mindannyian a saját nyelvünket? Mi pártusok, médek, elamiták, Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frigiának, Pamfiliának, Egyiptomnak és Cirene körüli Líbia részeinek lakói, a Rómából való jövevények, zsidók, prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.”

punkosd2

Biblia – ApCsel 2,1 – 13 – Pünkösd ünnepe>>>

Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lon nagy hirtelenséggel az égbol mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek elottük kettos tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélo férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak. Minekutána pedig ez a zúgás lon, egybegyule a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá oket szólni. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak? Mimódon halljuk hát oket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk? Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában, Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok, Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie? Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.

punkosd1

                                                               Reviczky Gyula: Pünkösd
                                                                          (részlet)
                                                  Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
                                                  Ma is minden bánkodó szivének,
                                                  Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
                                                  Világitó sugaradat áldja.
                                                  Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
                                                  Világositsd hittel föl az elmét.
                                                  Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
                                                  Diadallal az egész világon!
                                                  Piros pünkösd, szállj le a világra,
                                                  Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
                                                  Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
                                                  Szeretetnek sugara, Szentlélek!

punkosd4

Jókai Mór: Egy magyar nábob>>>
(részlet)

VIII. A Pünkösdi király

Tehát ismét itthon vagyunk a kedves, a szegény Magyarhonban.
Piros pünkösd hajnala van, igazán piros hajnal. Nagykunmadaras utcáin korán, az első kakasszó után nagy muzsikával vonul keresztül egy banda barna zenész, előttük járul kivont mogyorófa pálcával egy városi esküdt, s arcának haragos méltóságán meglátszik, hogy fontos hivatalos foglalkozásban jár, és hogy még ma pálinkát nem ivott.
A derék esküdt férfiú becsületesen kékbe van öltözve, ahogy rangbeli emberhez illik, pörge kalapját ékesíti egypár nagy, kinyílt bazsarózsa, gomblyukában egy csomó szegfű muskátlilevéllel, selyempuszlija ezüstgombos, képe piros, bajusza hegyes, csizmája bojtos, sarkantyús; oly hegyesen szedegeti a lábait, mintha tojásokon járna, s félre nem nézne a világért, még kevésbé a háta mögött járó cigányokra; csak amidőn egy-egy tanácsbeli vagy választott polgár háza előtt mennek, akkor int feltartott pálcájával, hogy menni lassabban kell, a trombitát fújni pedig erősebben.

Dömötör Tekla: Magyar népszokások>>>
(részlet)

A pünkösdi király-választás szintén a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI–XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. A XVI. századi észak-magyarországi zsinati határozatok többször is megtiltják, hogy régi szokás szerint királyt válasszanak, táncoljanak pünkösd napján. E tilalmakból kiderül, hogy magyaroknál és szlovákoknál egyformán népszerű volt a szokás.
[…]
Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt, Nyugat-Dunántúlon azonban néhány évtizede még zöld lombokba burkolt vagy lombvázba bújtatott gyermekek alakoskodtak pünkösdkor. Sopronhorpácson törökbasajárásnak nevezték a szokást, és történeti mondát is fűztek hozzá.

 

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Ivó Bretagne szülöttje (1253–1303), aki a szegények ügyeit nagy bölcsességgel, jogi tudással és szeretettel védelmezte mind az egyházi, mindpedig a világi bíróságok előtt. Középkori egyetemek jogi karának, továbbá a jogtudósoknak, jogászoknak, ügyvédeknek, törvénybemenőknek védőszentje A római S. Ivo, a vele összefüggő Sapienza néven emlegetett egykori pápai, most állami egyetem (1303) barakk temploma az ő oltalma alatt áll.
Tisztelete főleg a jezsuita barokk, vagy a Collegium Germanico-Hungaricum magyar növendékeinek közvetítésével hazánkba is eljutott, de szélesebb társadalmi körökben nem vált egyetemessé. A nagyszombati, majd pesti egyetem jogi karának ő volt a patrónusa. 1695-től kezdve ünnepélyesen ülte meg névünnepét: vagy valamelyik professzor, vagy egyik kiváló hallgató méltatta Ivó érdemeit. Így volt a XVIII. században is. Trencsénben színjátékkal is ünnepelték (1729).
A kiscelli trinitárius templomnak az óbudai templomba került oltárképe Ivót úgy ábrázolja, hogy a szegények írásbafoglalt kérvényeit angyalnak nyújtja át, mintegy mennyei elintézés végett. Oltára állott a budavári Nagyboldogasszony templomban is, amely a XVIII. században tudvalevőleg a jezsuiták kezén volt.
Az Ivó név a régi, jókedvű, mulatós jurátusokban rokon képzeteket szült. Egy Szeged környékén, Szőregen följegyzett félnépivé vált diákdal szerint:
                                          E szép szóra: jurátus, jurátus,
                                          Ej de ráillik a tus, a bor tus!
                                          Többet ér ez mint a jus, mint a jus,
                                          Élj hát vele jurátus, jurátus.
                                          Ősapánk is szent Ivó, szent Ivó,
                                          Nem volt soha vízivó, vízivó.
                                          Hogy éltében tusozott, tusozott,
                                          Azért szentté változott, változott.

 

SCHODITS LAJOS, (Pest, 1872. máj. 19. – Budapest, 1941. nov. 11.): építész, tanár, a XX. század első fele számos jelentős városi középület- és lakóegyüttesének tervezője, társtervezője.
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1894-ben. Ezután németországi tanulmányutat tett. 1898-ban a felső építőipari iskola tanára, 1917-ben igazgatója lett. Számos szakcikke jelent meg, szakkönyveket írt az építőipari tanulók számára. Tervei szerint épült a nagyváradi, szombathelyi és eperjesi kórház, a kőbányai református templom (1897), a Népszálló (a volt Aréna úton, Eberling Bélával, 1910), a kispesti Wekerle-telep néhány háztípusa, a volt Esplanade Szálló (Frankel Leó úton, Eberling Bélával), a kőbánya-óhegyi pénzügyőri iskola és lakótelep (1927–28).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

 

Nemes Krisztina és Ofner Tamás: Wekerle-telep – Körkép
(részlet)

Séta Wekerle-telepen

Sokat gondolkoztam azon, hogy Wekerle mely pontjáról induljunk el, hogy véletlenül se ugorjunk át érdekes látnivalót. Úgy döntöttem, sétánkat a Hungária úton kezdjük, ez a Wekerle-telep Kelet-nyugati tengelye. Legelőször a XIX. Kerületi Rendőrkapitányság épülete tűnik fel. Az épület 1912-re készült el, Schodits Lajos és Éberling Béla tervei alapján. Háromszög alaprajzú telekre épült, a bejárati kapu a Hungária út–Ady Endre út sarkára került. Az épület jellegzetességei közé tartozik a dupla oszlopsoros emeleti lodzsa, az első szinten íves, a második szinten négyszögletű nyílásokkal. Ezt a stílust az összes Schodits és Éberling által tervezett épületen megfigyelhetjük. Figyelemre méltó a kapitányság udvari bejárója is, mely a Dobó Katica utcából nyílik. Nagyon szép a díszes, székely kapura emlékeztető, fedeles hármas kapuzat.
Forrás: A Wekerle-telep honlapja

csiksomlyo51 

Csíksomlyói búcsú

 

 Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. 

csiksomlyoi-bucsus-mise-helyszine

A csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.

a-kegytemplom-belso-tere-a-kegyszoborral

A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária kegyhely templomában é. sz. 46° 22′ 43″, k. h. 25° 49′ 32″van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje

Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják ki a keresztaljákat és a zarándokcsoportokat. Az ünnepi szentmise a szabadtéren zajlik.

csiksomlyoi-kegytemplom

Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói kegyszobornak "Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony

ternyak csaba-egri-ersek

2013-ban Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke  a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka.

A búcsú mottója: „Boldog vagy, mert hittél!”

A szentmisét a Duna Televízió és az Erdélyi Mária Rádió élőben közvetíti.

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés