In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

punkosd6

                                                        Ábrányi Emil: Magyar nyelv
                                                            Hatalmas szép nyelv,
                                                            Magyarnak nyelve!
                                                            Maradj örökké
                                                            Nagy és virágzó!
                                                            Kísérjen áldás,
                                                            Amíg világ áll!
                                                            S legyen megáldott
                                                            Az is, ki téged
                                                            Ajkára vesz majd:
                                                            Elsőt rebegve,
                                                            Végsőt sóhajtva!

 

A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 19-én ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.
Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték "hetek ünnepének" is (hétszer hét pészah után).
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért szentlélek a tanítványokra. A szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - ünnep.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájáról is.

Pünkösdi szokások, játékok

A pünkösdi időszaknak is, a többi évköri időszakhoz hasonlóan, jellegzetes gyermek­játékai és népmeséi vannak, amelyek szervesen kapcsolódnak a természeti jelenségekhez.

A népi hagyományok szerint ilyenkor birokra keltek a legények: bikával megküzdve, lovat szőrén megülve, akadályt ug­ratva vetélkedtek a pünkösdi királyságért. Aki nyert, az lett a legénybíró kerek egy esztendeig.
A leányok Pünkösdi királynét választottak maguk közül, akire szalagokkal és virágokkal ékesített kendőt adtak, fejét koszorúval koronázták, arcát fehér kendővel fedték. Együtt kántálva járták végig a falut, növekedést varázsolván. Pünkösd táján azonban nem csak a kinti látható, hanem a benti lélek is szárba szökken.

A kereszténység Pünkösdvasárnap ünnepli a Szentlélek eljövetelét, aki Jézus mennybemenetelét követően, a félelmükben bezárkozó tanítványokba bátorságot öntött, hogy Jézus tanítását minden néphez elvigyék. A Szentlélek hét ajándéka segíti most életünket, ezek: Böl­csesség, Értelem, Jótanács, Tudomány, Lelki erősség, Jámborság, Istenfélelem.

Pünkösd ételei
Pünkösd ünnepéhez hagyományos éte­lek is kapcsolódnak: jellemzően a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos volt a pün­kösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helye­ken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender.

Pünkösdi jelképek
Pünkösd fő jelképe a pompás pünkösdi ró­­zsa, amit a mosdóvízbe szórtak, hogy egészségesek legyenek. A le­gények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Pünkösd jelképe a fehér galamb is, amit sok helyen, a Szentlélek jelképeként engedtek szabadon a templomokban.
Védő, oltalmazó erőt tulajdonítottak a zöld ágban életre fakadó erőnek is: nyírfaágat, gyümölcságat vagy bodzát tettek pünkösd­kor a házakra, és az istállókra, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket.

Pünksödi játékok és mesék (Forrás: M. Komáromi Gyöngyi: Civilizáció és kultúra)

 

A pünkösdi időszaknak is, a többi évköri időszakhoz hasonlóan, jellegeztes gyermek­játékai és népmeséi vannak, amelyek szer­vesen kapcsolódnak a természeti jelenségekhez.

  • versenyjátékok az udvaron: Adj király katonát, bothúzó verseny, versenyfutás, más erő- és ügyességi játékok, ...
    vonulós játékok: Búzavirág koszorú, Ess eső ess, Bújj, bújj zöld ág, Elhozta az Isten, A pünkösdi rózsa, Komatálat hoztam, …
    kapus játékok: Hej tulipán, tulipán, Itt­hon vagy-e hidasmester, …
    kismesterségek: gyöngyfűzés, koronák és párták készítése, virágokkal díszítés, koszorúfonás mezei virágokból, májusfa állítás, ...
    népmesék: A sovány ember kövér malaca, Kicsi kanász meg a tizenkét vadkan, A kisgömböc, ...

Boszorkányos-varázslós játék
Előkészületek: A gyerekek szétszórtan helyezkednek el egy előre körülhatárolt térben. Kijelölünk egy gyereket, ő lesz a boszorkány (va­rázsló), akit kendővel jelölünk.
Játékszabály: A varázs­ló­nak hatalma van arra, hogy szoborrá változtassa azokat, akiket megérint (ők ülve vagy guggolva maradnak), de igyekeznek elkerülni az érintést. A já­téknak akkor van vége, ha minden gye­rek szoborrá merevedett, de legkésőbb a kijelölt játékidő végén (max. 1-2 perc, illetve amíg 20-ig számolunk). Kezdetben egy va­rázslóval, később 4-5 varázslóval lehet játszani.

A halász hálója - játék
Előkészületek: A gyerekeket két csoportra osztjuk. Az e­gyik a „halász hálóját” jelképezi, kézenfogva kört alkotva, a másik a „halakat” jelenti. A „hálót” alkotó gyerekek meghatároznak egy szójelet, amelyet ismert mondókákból (kiszámolókból) vagy dalból választanak ki. Játékszabály: A „hálót” alkotó gyerekek felemelik karjukat, és énekelni kezdik a választott éneket, miközben a „halak” oda-vissza úsz­nak a há­ló „szemein” át. A meghatározott szó­hoz érve minden kar leeresztődik, foglyul ejt­ve azokat a halakat, melyek a „hálót” gyara­pítják. A játék a szerepek cseréjével, és új jelszó választásával indul újra.

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2009. tavaszi (III.évf. 1.sz.) számában jelent meg.

 

ORBÁN OTTÓ (Bp., 1936. május 20. – 2002. május 26.): költő, esszéista, műfordító.
Árvaházban nevelkedett. 1956–tól az ELTE bölcsészettudományi karán tanult magyar-könyvtár szakon. 1958-tól irodalmi munkásságából élt, 1981-től a Kortárs rovatvezetője, 1990–től főmunkatársa. Indiában járt tanulmányúton 1968-ban, 1976-ban pedig az International Writing Program (Iowa) keretében az Amerikai Egyesült Államokban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem és a Minnesotai Egyetem meghívott tanára. Első indiai útját Ablak a földre (1972) című útirajzában, amerikai tapasztalatait az Útkereszteződés Minneapolisban, Ötvenegy vers Amerikáról (1993) című kötetében örökítette meg. 1989-ben a Magyar PEN Club alelnöke. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja (1993).
1973-ban és 1985-ben József Attila-díjat, 1974-ben Graves-díjat, 1983-ban és 1984-ben az Európa Kiadó nívódíját, 1986-ban és 1994-ben Az Év Könyve jutalmat, 1986-ban Déry-díjat, 1987-ben Radnóti-díjat, 1990-ben a Soros Alapítvány irodalmi díját és Weöres-díjat, 1992-ben Kossuth-díjat és Kortárs különdíjat kapott, 1997-ben Pro Literatura életműdíjjal és a Soros Alapítvány Életműdíjával tüntették ki.
Első kötete huszonnégy éves korában jelent meg. Hatvanas évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg. A hetvenes évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kap a versbeszédben az irónia. Életművének alapmotívumai a háború, az üldöztetés, az árvaság, a mindig változó történelem kihívásai és tanulságai, Magyarország és a nagyvilág viszonya, az egyén és a társadalom, a költészet lehetőségei. Költészetében önálló vers, fordítás és esszé szétválaszthatatlan egységet alkot; a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonítja magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. A kíváncsiság, a kaland szeretete, a probléma-érzékenység és az elmélyült mesterségbeli tudás újította meg ismételten verseit, és ösztönözte arra, hogy az ókori görögöktől és kínaiaktól a kortárs norvég, svéd, dán, holland, katalán, angol, amerikai, argentin költőig bemutassa a világlírát.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Ferenczi László és Dérczy Péter szócikkei alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000; Digitális Irodalmi Akadémia)

FRANCÉ REZSŐ, (Bécs, 1874. máj. 20. – Budapest, 1943. okt. 3.): biológus, botanikus, közismert és népszerű szakmai könyvek szerzője.
A budapesti műegyetemen tanult, Entz Géza mellett dolgozott, majd Klein Gyula tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről. 1898-ban a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegéde lett, itt növénykórtani kérdésekkel foglalkozott, 1902-től külföldön élt, de mindig magyarnak vallotta magát, magyar állampolgár maradt. 1906-ban Münchenben saját biológiai kutatóállomást szervezett, általános biológiai problémákkal, a talaj élővilágával (az edafon elnevezés tőle származik), planktonkutatásokkal foglalkozott. Nevét világhírűvé népszerű könyvei tették, 8 kötetes Leben der Pflanzen című műve (szerzőtársakkal) a Brehm botanikai párhuzama. Idealista és vitalista volt s ezzel szemben állt a materialista természetszemlélettel, színes stílusával sokakban felkeltette a természet szeretetét és kutatásának vágyát. A lamarckizmus híve volt. Sok könyvet írt, magyarul is számos jelent meg.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

 

Bálint gazda: Így láttam>>>
(részlet)

Francé, az ismeretterjesztő tudós

Az életünkben, gondolkodásmódunk alakulásában fontos szerepet játszó személyek nincsenek feltétlenül velünk a maguk személyi valóságában. Gyakran csupán az azonos hullámhossz rezonál a jelet adó és a befogadó személy között. Így voltam én Raoul H. Francéval, a tudóssal és ismeretterjesztővel. Korom voltaképpen lehetővé tette volna, hogy személyesen is ismerhessem, hiszen Budapesten élt azokban az években, amikor magam is a m. kir. Kertészeti Akadémia hallgatója voltam. Mégsem ismertem és ezt a mai napig életem egyik nagy mulasztásának érzem. Könyvei azonban már akkor is ott sorjáztak a könyvespolcomon és mindennapos olvasmányt nyújtottak nekem éppen úgy, mint sok diáktársamnak. És nem csak olvasmányok voltak, hanem vitatémák is éppen úgy, mint Liebig, Humboldt, Darwin vagy éppen a magyar Rapaics Raymund és Herman Ottó írásai. Amilyen népszerű volt Francé a háború előtt, olyan tiltott olvasmánnyá vált, 45 után. A Micsurin és Liszenko nevével jegyzett korban veszedelmes volt akár csak említeni is Francé nevét. Az 1960-ban megjelent Új Magyar Lexikon nyolc sort szentel neki: „Bécsi születésű biológus, természetrajzi író és idealista filozófus, aki egy ideig hazánkban élt. A talaj élőlényeit elsőként foglalta edafon néven életközösségbe (sic!). 1920-ban Németországba költözött, ahol számos népszerű növénytani munkát írt. Később természetbölcseleti műveiben a neolamarkizmus hirdetője volt.”
Forrás: Bálint gazda honlapja

A dízelmotor fejlesztés egyik legkiválóbb egyénisége, SCHWEITZER PÁL (Miskolc, 1893. máj. 20. – State College, 1980. ápr. 12.) 1917-ben fejezte be gépészmérnöki tanulmányait Budapesten, 1920-tól az Egyesült Államokban élt. Kezdetben gépgyári munkásként dolgozott, majd hamarosan szerszámtervező, 1922-ben már motorkonstruktőr lett. A dízelmotorokról írt két tanulmányának megjelenése után tanársegédnek hívták meg a State College-i állami egyetemre. A hallgatók számára motorkísérleti laboratóriumot létesített, itt alapozta meg a gyakorlati oktatást és itt folytatta kísérleteit. 1929-ben egy évig Drezdában képezte tovább magát. Amerikába visszatérve egyetemi tanárrá nevezték ki. Több mint 30 találmányára kapott szabadalmi oltalmat. Egyik kollégájával önálló tervezőirodát nyitott, ahol különböző ésszerűsítéseket végzett dízelmotorokon. Előadókörutakat tett Európában és Japánban. 1964-ben látogatott haza először. A budapesti műszaki egyetemen egyik legjelentősebb találmányáról, egy elektronikus szabályozóról, az Optimizer-ről tartott bemutatót és előadást; ennek alkalmazásával 40 %-os üzemanyag megtakarítást lehetett elérni.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés