In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

szepkeddet

                                                    Héra Zoltán: Ó kalendárium költőknek
                                                    Ikrek havában lelket válogass,
                                                    Antonius és Caesar ekkor egyszerre lehetsz,
                                                    s bár nemükhöz tartozni nincs szerencséd,
                                                    egyszerre szólhat
                                                    Miriam és Médeia veled.

 

Az UNESCO 2001-ben felhívást intézett a tagállamokhoz és a civil szervezetekhez, hogy lehetőleg minél többek bevonásával és közreműködésével legyen ünnep A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÉS SOKSZÍNŰSÉG NAPJA. Ez a nap alkalom arra, hogy jobban megértsük a kulturális sokszínűségben rejlő értékeket, és ebből adódóan könnyebben tudjanak együtt élni a különböző kultúrák.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

Bethlen Gábor kiváltságlevele a zsidókhoz>>>
(részlet)

Mi, Gábor, (Isten kegyelméből stb. a szent római birodalomnak és Erdélynek fejedelme, Magyarország Részeinek ura, a székelyek grófja, Oppeln s Ratibor hercege stb.) az hagyományra bízzuk stb. Miután országunkban, amelybe a mindenható Isten intése és jóvoltából, valamint a három nemzetiség által lakott Erdély lakóinak egyhangú akaratából és szavazata folytán helyeztettünk, semmit sem kívánunk inkább, mint a háború zivatarjait mindenfelé elcsitítva, alattvalóinkat az áldásos béke jótéteményeiben részesíteni és – egyrészt különös gondoskodásunkból, másrészt hazánk iránt érzett szánalmunkból kifolyólag, amellyel mindenek iránt viseltetünk – ezt a mi, a különféle háborús mozgalmaktól, az idegen népek betöréseitől feldúlt, végigpusztított országunkat különböző népek beköltöztével és azoknak adandó kiváltságokkal helyreállítani, hogy napról napra erősödve, régi erejét visszaszerezze, és a háború és béke diadaljeleivel ékeskedve megközelítse a régi Dáciát (avagy elérje a régi Dácia dicsőségét): tehát, hogy ezen óhajunk teljesüljön és Erdély a különböző népek bevándorlásával is művelődjék, hozzájárulván Méltóságos Sassa Ábrahám konstantinápolyi zsidó orvos-doktor közbenjárása: elrendeljük, hogy jelen kiváltságokat mindazon zsidó nemzetségbeliekkel szemben, akik Erdélyben kegyes engedelmünkkel le akarnak telepedni, a következő feltételek mellett szívesen fogadják, figyelembe vegyék és országunk minden lakosa megtartsa őket.

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJÁt.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai>>>
(részlet)

Zenit
Tehát holnap.
Ez lesz az a nap, melyen Attila kardja megüti hegyével az égen a korona csillagképletét.
A rendelet ki lett adva az általános rohamra.
Május 21-ikén éjfélkor áltámadás lesz intézve a bástyák ellen, mely után a csapatok mind visszavonulnak.
[…]
A megelőző nap estéjén Baradlay Ödön meglátogatta öccsét, Richárdot. Az akkor a Gellérthegy alatti lovassági táborban tanyázott.
A minapi összezördülés óta nem találkoztak. Valami feszültség maradt közöttük. Richárd nagyon örült, midőn bátyját meglátta. “Mégis ő az okosabb. Ő kezdi a kibékülést” – gondolá magában.
Annálfogva a legszívélyesebben igyekezett fogadni a közeledőt.
Ödön olyan volt, mint máskor; se derültebb, se borultabb.
Ezúttal nemzetőri egyenruháját viselte. Ami magyarázatát találhatta abban, hogy a katonák nem szívesen néztek a közöttük őgyelgő polgári öltözetre. Azt tartották, hogy aki ilyenkor kardot nem visel, az mind pipogya ember.
– Holnap reggel tehát döntő ostromra megyünk – monda Ödön Richárdnak.
– Tudom, bátya. Éjfélkor áltámadás, hajnalban ostrom.
– Jól jár az órád? – kérdé Ödön.
– Nem nézegetem én azt – felelt félvállról Richárd –, majd mikor az ágyúszó jelt ád, akkor tudom, hogy kezdődik a tánc.
– Nem jól tudod; az első ágyúszó előtt fél órával meg kell indulni az önkénytes csapatoknak, amik a III-ik hadtestből a nagy köröndöt, s a II-ik hadtestből a várkertet fogják megrohanni. Azért nagyon jó lesz, ha az órádat az enyimhez igazítod, ami a főparancsnokság órája szerint jár.
– Hát jól van, öreg. Azt is megteszem.

 

                                                       Arany János: Nemzetőr–dal
                                                                     (részlet)
                                                       Süvegemen nemzetiszín rózsa,
                                                       Ajakamon édes babám csókja;
                                                       Ne félj, babám, nem megyek világra:
                                                       Nemzetemnek vagyok katonája.
                                                       Nem kerestek engemet kötéllel;
                                                       Zászló alá magam csaptam én fel:
                                                       Szülőanyám, te szép Magyarország,
                                                       Hogyne lennék holtig igaz hozzád!
                                                       Nem is adtam a lelkemet bérbe;
                                                       Négy garajcár úgyse sokat érne;
                                                       Van nekem még öt-hat garajcárom…
                                                       Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom.

                                                       Vajda János: Önkéntes dala
                                                                  (részlet)
                                                       Isten hozzád apám, anyám, kedvesem;
                                                       A hazáé a legelső szerelem,
                                                       A szabadság harcaiba elmegyek,
                                                       S vissza csak a győzelem hoz engemet!
                                                       Emelkedik a szabadság zászlója,
                                                       Ki ne menne, ki ne menne alája?
                                                       Héj, leéltük a keserves időket,
                                                       Mikor érte meghalni sem lehetett!
                                                       Keljetek föl régi sírok lelkei,
                                                       Elrabolt szabadságunknak hősei!
                                                       Nézzetek ránk, s vígasztalva légyetek,
                                                       Nem hiába folyt el a ti véretek!

RAKUSZ GYULA, (Máriahuta, 1896. máj. 21. – Budapest, 1932. jan. 3.): geológus, Magyarország részletes földtani feltérképezésének egyik kezdeményezője, a Villányi- hegység monográfiájának elkészítője.
Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1921-ben a műegyetem ásvány-és földtani tanszékén lett tanársegéd. 1923-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1928-tól korai haláliig a Földtani Intézet geológusa. Munkássága sokirányú; jelentős tudományos eredményeket ért el a hazai karbonfaunák feldolgozásával.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK

Zelenka Tibor: Geológia>>>
(részlet)

Az ország részletes földtani felvétele a hazai nyersanyagbázis megismerésére (1946–1989)
A II. világháború után jelentősen változott a földtan állami megítélése. Az állami központosítás és a szocialista rendszer nyersanyaghiánya minden addigi mértéket meghaladó földtani kutatást igényelt. Ehhez létrehozták a budapesti tudományegyetemen az önálló kutató geológusi szakot, illetve a Sopron-miskolci egyetemen a mérnökgeológusi szakképzést. 1949-től az állami földtani munkákat először önálló minisztériumi főosztály, 1953-tól az Országos Földtani Főigazgatóság, 1964-től ennek jogutódja, a Központi Földtani Hivatal irányította. A kutatásokat kezdetben a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) és az egyetemek látták el, majd 1950-től fokozatosan létrejöttek az önálló iparági földtani szolgálatok. E munkák keretében a MÁFI elsősorban a földtani térképezést és a szerkezetkutatást végezte, míg az iparágak (kőolaj-, bauxit-, urán-, fekete- és színesfémérc-, ásványbányászat, építő- és díszítőkő-, kavics- és agyagipar) elsősorban mélyfúrási és bányászati módszerekkel kutattak. A mérnökgeológiai vizsgálatokat önálló vállalatok, tervezőirodák és a műszaki egyetemek (Budapest, Miskolc) végezték. 1969-től a MÁFI területi szolgálatai az ország vidéki régóinak földtani feladatait látták el.
A MÁFI elkezdte a harmadik generációs földtani térképezést, először az ország hegyvidéki, majd azt követően a síkvidéki területeken. E felvételek eredményeit a hegységmonográfiák foglalták össze: Rakusz Gyula–Strausz László: A Villányi-hegység földtana (1953); Szőts Endre: Magyarország eocén (paleogén) képződményei (1956); Jantsky Béla: A Velencei-hegység földtana (1957), A mecseki gránitosodott kristályos alaphegység földtana (1979); Fülöp József: A Gerecse-hegység kréta-időszaki képződményei (1958); A Bakony-hegységi alsókréta (1964); Véghné Neubrandt Erzsébet: A Gerecsehegység felsőtriász képződményeinek üledékföldtani vizsgálata (1960); Hámor Géza: A kelet-mecseki miocén (1970), A Nógrád-Cserháti kutatási terület földtani viszonyai; Székyné Fux Vilma: Telkibánya ércesedése és kárpáti kapcsolatai (1970); Varga Gyula: A Mátra hegység földtana (1975); Kassai Miklós: A Villányi-hegység északi előterének perm képződményei (1976); Nagy Elemér–Nagy István: A Villányi-hegység triász képződményei (1976); Gyarmati Pál: A Tokaji-hegység intermedier vulkanizmusa (1977); Jámbor Áron: A Dunántúli-középhegység pannóniai képződményei (1980); Korpás László: A Dunántúli-középhegység oligocén–alsó-miocén képződményei (1981); Haas János: Sümeg és környékének földtani felépítése (1984); Rónai András: Az Alföld negyedidőszaki földtana (1985). Nemzetközileg elismert Bárdossy György és társai angolul publikált, lateritbauxitról szóló műve (1990), valamint Grasselly Gyula és társa háromkötetes, mangánmonográfiája (1980).
Forrás: Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században, IV. kötet – Magyar Elektronikus Könyvtár

Jelentős gyógyszerkémiai eljárások és mérési módszerek alkotója, WINKLER LAJOS (Arad, 1863. máj. 21. – Budapest, 1939. ápr. 14.) a budapesti tudományegyetemen szerzett gyógyszerészi oklevelet és egy ideig Than Károllyal dolgozott együtt. Mestere halála után ő lett az I. számú Kémiai Intézet vezetője. Tudományos munkásságát a hagyományos analitikai kémia területén fejtette ki, új elemzési módszerek kidolgozásával. Elsősorban precíziós gravimetriával, gázanalízissel, víz- és gyógyszervizsgálatokkal foglalkozott. Hírnevét az 1888-ban A vízben feloldott oxigén meghatározása című doktori értekezésében leírt módszere alapozta meg; ez Winkler-féle jodometriás meghatározás néven világszerte elterjedt és manapság is használatos. Winkler további kutatásai során összefüggést állapított meg a gázok oldhatósága és belső súrlódása között. A gravimetriában új alapokra fektette a súlyanalitikai mérőmódszereket. Legfontosabb saját eljárásait az Ausgewahlte Untersuchungsverfahren für das chemische Laboratorium (Stuttgart, 1931, 1936) című kétkötetes munkájában foglalta össze.
Winkler Lajosnak jelentős érdemei vannak a gyógyszerészképzésben; hallgatói számára több fontos jegyzetet, feladatgyűjteményt állított össze.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988)

A magyar népi építészet jelentős szakértője, PADÁNYI-GULYÁS Jenő (Técső, 1900. máj. 21. – Billings, Montana, USA, 1982. nov. 8.) a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Tervezői gyakorlata mellett egész élete során foglalkozott írással, folyóirat szerkesztéssel. Több fontos műve jelent meg a magyar népi építészetről: A Fertő vidék népének építészete (1937), Magyar falusi építészet (1939), A népépítészet jelentősége (1942). Magyarországon számos magánlakóház mellett az angyalföldi református templom, a Lónyay utcai református gimnázium (Tóth Imrével), a Hunnia Filmstúdió és a kelenföldi autóbuszgarázs tervezése fűződik a nevéhez. 1945-ben az Egyesült Államokba emigrált; itt szintén sokat publikált tervezői gyakorlata mellett. 1958-ban létrehozta a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségét, melynek első elnöke lett. 1963-ban megalapította a Studies for a New Central Europe című folyóiratot.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)

A Bauhaus kiemelkedő képviselője, Breuer Marcell (Pécs, 1902. máj. 21. – New York, 1981. júl. 1.) iskoláit Pécsett végezte, először szobrásznak készült. Rövid ideig Bécsben tanult, majd Weimarba ment, a Bauhaus megalakulásának helyszínére. Már korai terveivel feltűnést keltett; az ő nevéhez fűződik az első csővázas szék megalkotása 1926-ban. Formatervezéssel, grafikával és építészettel is foglalkozott. A tömeggyártást és a művészi igényességet, korszerűséget szerette volna egyesíteni. Mesterével, Gropius-szal 1928-ban Berlinbe költöztek, és 1931-ig együtt dolgoztak. Breuer 1934-ben jött haza Magyarországra, de a mérnöki kamara nem vette fel tagjai sorába, a Bauhaus-iskola elvégzését nem tartották az építészmérnöki oklevéllel egyenértékűnek. Ezért Breuer ismét távozásra kényszerült, néhány évig Londonban, majd New Yorkban élt és a világ számos helyén vállalt tervezői munkát. Épületei sikert arattak, befutott építész lett, egyre jelentősebb megbízásokat kapott. Leghíresebb művei: a párizsi UNESCO székház, az IBM franciaországi kutatóközpontja, a New York-i Whitney Museum és a franciaországi Bayonne-hoz tartozó, 15 000 lakosnak otthont adó „bolygó város” terve. Breuert századunk azon 13 építésze között tartják számon, akiknek munkája a legtöbbel járult hozzá korunk építészetének kialakulásához.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Rév Ilona: A széktől a székesegyházig>>>
(tanulmány)

A magyar fémkohászat egyik úttörője, Faller Károly (Selmecbánya, 1857. máj. 21. – Budapest, 1913. máj. 30.) mérnök dinasztia sarja volt. A híres selmeci akadémián fémkohászati szakon tett államvizsgát. 1882-től a selmecbányai ezüstkohónál dolgozik, de ezzel egyidőben a leendő mérnököket is oktatja. Tanulmányútjai során szinte egész Európa fémkohászati üzemeivel megismerkedik. Négykötetes fémkohászati kézikönyve az első magyar nyelven megjelent ilyen jellegű mű volt, amely fél évszázadon át ennek a szakterületnek tan- és szakkönyveként szolgált. A fenti alapművön túlmenően további 14 fontos közleménye jelent meg, közöttük olyan nagy jelentőségű, úttörő művek, mint a színesfémek metallográfiájával foglalkozó vagy az alumínium jelentőségét elsőként felvető tanulmány. Faller nagyon jelentős tanáregyéniség is volt; az elméleti oktatáson kívül súlyt helyezett a rendszeres üzemi gyakorlatokra is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés