In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

tavasz-eszterke

                                                    Sebők Éva: Tavasz Eszterke
                                                    Egy órácska óta
                                                    szól az Eszter-nóta.
                                                    Szálló sárkányorkán
                                                    hozta el az orrán.
                                                    Ihol zeng!...Ahol zeng,
                                                    nincs ott már sehol csend.
                                                    Piros pikulákat
                                                    hajtanak az ágak
                                                    Kövér bolondgomba
                                                    fölmászik a dombra.
                                                    Lába kel a bágyadt
                                                    pitypang- pagodának.
                                                    Fenn meg csodapókok,
                                                    ébredő pirókok,
                                                    ciróka-maróka,
                                                    hat rigó-fióka,
                                                    s egy fatetőn-alvó
                                                    kócos pityipalkó!

tavasz-eszterke2

1999 óta május 24-én ünneplik AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJÁt. Az Europarc Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, s együttesen 34 ország 400-nál is több védett területéért felelős. 1999-ben indított programja alapján május 24-én annak emlékére tartják e napot, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek>>>

 orszag-n-p 

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság>>>

 

balaton-felvideki-n-p

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park>>>

bukki-n-p

A Bükki Nemzeti Park honlapja>>>

 duna-ipoly-n-p

Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapja>>>

duna-drava-n-p

A Duna-Dráva Nemzeti Park honlapja>>>

fertohansag-n-p

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Honlapja>>>

hortobagyi-n-p

A Hortobágyi Nemzeti Park honlapja>>>

kiskunsagi-n-p

A Kiskunsági Nemzeti Park honlapja>>>

koros-maros-n-p

A Körös-Maros Nemzeti Park honlapja>>>

 orsegi-nemzeti-park

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága honlapja>>>

Fohász a hazáért…>>>

 

1798. május 24-én, Pünkösd hétfőjén nyitották meg 40 beteg felvételével a mai Rókus Kórház elődjét, akkori nevén a Pesti Polgári Köz-Ispotályt.
A kórház eredete az 1711. évi pestisjárványig nyúlik vissza, amikor a járvány elmúltával a város túlélő polgárai szerencsés megmenekülésük emlékére Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére egy kápolna építését határozták el. 1711 júliusában tették le az alapkövet és rövid idő alatt el is készült a szentélyrész, majd 1739-ben kibővítették, ekkor nyerte el a templom végleges alakját.
A város egyetlen, 72 ágyas kórháza ebben az időben a belvárosban, a Zöldfa és a Borz utca (a mai Kossuth Lajos és Semmelweis utca) sarkán volt, egy zsúfolt, szellőzetlen épületben, amely ráadásul kétszer is tűz áldozata lett. Az irgalmas rend javasolta először 1752-ben, majd 20 évvel később újra, hogy a Rókus kápolna mellé kórházat és szegényházat építsenek. Az engedélyezés és a költségek összegyűjtése évtizedekig tartott; végül 1796 augusztusában tették le az alapkövet és a 207 beteget befogadó kórházat 1798. május 24-én nyitották meg a királyi biztos jelenlétében. A Szent Rókus Kórház elnevezést az intézmény csak később kapta, amikor a kórház összeépült a kápolnával. 1832-ben történt jelentős bővítés Pollack Mihály tervei szerint; a kivitelező az építész fia, Pollack Ágoston volt. Nevezetes eseménynek számít a kórház történetében, hogy 1851-ben a Bécsből áttelepült Semmelweis Ignác vette át a szülészeti osztály vezetését. Városrendezési indokokkal többször is elhatározták a kórház lebontását, de szerencsére erre nem került sor.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, Budapest Lexikon)

A hazai műemlékvédelem sokoldalú szakértője, GERŐ LÁSZLÓ (Szombathely, 1909. máj. 24. – Budapest, 1995. jan. 19.) a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, majd két évig a római akadémián végzett építészettörténeti tanulmányokat. Eközben megírta a római Santo Stefano Rotondo V. századi templom építéstörténetét. 1941-ben a budapesti műegyetemen szerzett doktori fokozatot, majd 1948-ban magántanárrá habilitálták. 1939-44 között vezette az Óbudán feltárt római katonai amfiteátrum helyreállítását. Ettől kezdve élete végéig különböző intézményeknél és beosztásokban a magyar műemlékvédelemmel foglalkozott. 1949-ben készítette el a budai várnegyed rendezési tervét és vezette a belvárosi templom restaurálását. 1950-ben terveket készített a budai várpalota középkori részeinek helyreállítására. Jelentős rekonstrukciós munkái közé tartozik az újmassai őskohó és a siklósi gótikus várkápolna. Nemzetközileg elismert szaktekintélye volt a városépítészetnek, városrendezésnek. Utolsó nagy munkája a római Szent Péter-székesegyház grottájában 1980-ban épített magyar kápolna, a Capella Magna Domina Hungariae volt.
1957-ben megindítója és haláláig főszerkesztője volt a Műemlékvédelem című folyóiratnak, alapító tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének. Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el: megkapta az Ybl-, az Állami-, a Herder- és a Pro Urbe-díjat. Nemcsak a szorosan vett szakmának írt, könyvei széles körben népszerűsítették az építészettörténetet. Legfontosabb munkái: A budai vár (1951), Az építészeti stílusok (1957), Magyarország várépítészete (1955), Történelmi városmagok (1978), Magyar műemléki ABC (1984), Műemlékekről mindenkinek ((1987).
(Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés