In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.

nemanyatol

                                                                    Nem anyától lettem,
                                       Rózsafán termettem,
                                       Piros pünkösd napján
                                       Hajnalban születtem.

                                             népköltés

velemertn ng sztharomsag-velemer

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

[Szentháromság] állítólagos székelyföldi nevén kicsipünkösd, a pünkösd ünnepét követő első vasárnap.
A pápák sokáig vonakodtak, hogy külön ünneppel is megszenteljék, hiszen a hittitok magasztalása minden nap, minden istentiszteleten, minden imádságban előfordul. Hazánkban már Kálmán király elrendelte éppen a mai időpontban a Szentháromság ünnepének megülését. Nyugaton később terjed el, és csak 1334-ben válik egyetemesen kötelezővé.
A Szentháromság kultusza a Tridentinum nyomán bontakozó barokk vallásosságban új hangsúlyozáshoz jut. Ez az egyházművészetben és az egykorú városképen is visszatükröződik: a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise, teljessége megfelelt a barokk hierarchikus szellemének, summázó készségének.
Szentháromság tiszteletére szentelt templomaink már a középkorban föltűnnek, de a XVIII. században, a pestisjárványok szorongásai között a patrocinium egyenesen korjellemzővé válik.

szt3vasarnapja-kicsipunkosd

Biblia – Mt 3,13–17 – Szentháromság vasárnap
Szent István Társulati Biblia

Akkor Jézus eljött Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy az megkeresztelje őt. De János igyekezett visszatartani: „Nekem van szükségem arra, hogy megkeresztelkedjem általad, és te jössz hozzám?” Jézus azonban ezt válaszolta neki: „Hagyd ezt most, mert így illik teljesítenünk minden igazságosságot.” Akkor engedett neki. Miután Jézus megkeresztelkedett, mindjárt feljött a vízből, és íme, az ég megnyílt neki, és látta az Isten Lelkét, mint galambot leereszkedni és rászállni. És íme egy hang hangzott az égből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.”

 

szentharomsag

Balassi Bálint:

HYMNI TRES AD SACROSANCTAM TRINITATEM
HYMNUS PRIMUS, AD DEUM PATREM, PRO LEVAMINE MALORUM


                                                       [az Palatics nótájára]
                                                       1
                                                       Az Szentháromságnak első személye,
                                                       Atyaisten dicsőséges felsége,
                                                       Mind ez széles világnak teremtője,
                                                       Tekints reám, ilyen veszett szegénre!
                                                       2
                                                       Ments és vezess ki, Uram, az sok vészből,
                                                       Viselj gondot rólam, te árvád felől,
                                                       Ne szakadjak el tőled, Istenemtől,
                                                       Segélj, kiáltok csak hozzád egyedöl!
                                                       3
                                                       Veszett fejemnek mert oly állapatja,
                                                       Mint hajónak, kit elvert tenger habja,
                                                       Nincs senki vezére, kormántartója,
                                                       Az sok vész közt csak az te kezed ója.
                                                       4
                                                       Reméntelen mindeneknél életem,
                                                       Látván vesztem, örül sok ellenségem,
                                                       Csóválván fejeket, csúfolnak éngem,
                                                       Barátim is mind idegenek tőlem.
                                                       5
                                                       Gondod nincs rám, mert mindenik azt tudja;
                                                       Hogy eddig is éltem, ki-ki csudálja,
                                                       Ennek - úgymond - mely veszett állapatja,
                                                       Lehetetlen, hogy senki szabadítsa.
                                                       6
                                                       De mind ennyi sok háborúimban is
                                                       Érzi lelkem, hogy reménség kívül is,
                                                       Csudaképpen még kimentesz végre is,
                                                       Noha nem látom most egy csepp módját is.
                                                       7
                                                       Azért ez lelkem érzette sok jódot,
                                                       Ne halogasd megszabadításodot,
                                                       Mert ha elvészek is, Uram, mi hasznod?
                                                       Azzal ugyan nem öregbül hatalmod.
                                                       8
                                                       De ha megmentesz, ez jók következnek:
                                                       Egyik ez, hogy mindholtomig dicsérlek,
                                                       Másik meg ez, hogy azok is megtérnek,
                                                       Kik segedelmedről kétségben estek.
                                                       9
                                                       Terjeszd ki hát fényes orcád világát,
                                                       Száraszd azzal szemeim nedves voltát,
                                                       Mert csak te fényed siralmat száraszthat,
                                                       Búból menthet, jóra mindent fordíthat.
                                                       10
                                                       Nabugodonozort hét esztendőre
                                                       Vivéd ismét királyi felségre,
                                                       Megszánván, szemedet vetéd szegénre,
                                                       Azért tekints reám is, ily veszettre!
                                                       11
                                                       Kiért vélem együtt földi kerekség
                                                       Dicsér téged, óh, mennyei nagy felség,
                                                       Veszendőnek ki vagy igaz segítség,
                                                       Dicsőségeddel rakva mind föld s mind ég.
                                                       HYMNUS SECUNDUS
                                                       Ad Deum filium, pro impetranda militari virtute,
                                                       [az "Vitézek, mi lehet" nótájára]
                                                       1
                                                       Az Szentháromságnak, kinek imádkoznak,
                                                              Kristus, másod személye!
                                                       Régi vitézeknek, roppant seregeknek
                                                              győzhetetlen Istene!
                                                       Tehozzád kiáltok, ki katonád vagyok,
                                                              vigy, kérlek, vitézségre!
                                                       2
                                                       Régenten Dávidot, juh mellől az pásztort
                                                              víd királyi felségre,
                                                       Midőn Góliáttal, az nagy óriással
                                                              megvíva szemtől szembe,
                                                       Kit reménség ellen csudálatosképpen
                                                              adál néki kezébe.
                                                       3
                                                       Jó Makkabéusnak, Jeftének, Sámsonnak,
                                                              Gedeonnak, Juditnak
                                                       Eszet, bátorságot adál diadalmot,
                                                              hogy vitézül járnának,
                                                       Midőn benned bízván, hadnagyságod után
                                                              szerencsét próbálának.
                                                       4
                                                       Most is vitézeknek te vagy bátor szívek,
                                                              kik véled dicsekednek,
                                                       De az kevélyeknek, kik mással kérkednek,
                                                              csak szégyenvallás helyek,
                                                       Mert kit te nem segélsz, szíve, esze elvész,
                                                              hátat ád ellenségnek.
                                                       5
                                                       Az te nagy nevedben én is most, Istenem,
                                                              kötöttem fel szablyámot,
                                                       Sok jó szerencséket várok csak tetőled,
                                                              s vitézlő sok szép jókot,
                                                       Mert nem fizetésért, sem gazdag prédáért
                                                              járom, tudod, utamot,
                                                       6
                                                       Hanem szent nevedért s az szép tisztességért,
                                                              kiben megkisebbítél,
                                                       Noha nem méltatlan, mert rút és szántalan
                                                              bűnömért rám gerjedtél,
                                                       De felejts el, kérlek, undok vétkeimet,
                                                              lám, már eléggé vertél.
                                                       7
                                                       Te vagy szál kopiám, te vagy éles szablyám,
                                                              jó lovam hamarsága,
                                                       Elmémnek vezére, karjaim ereje,
                                                              én szívem bátorsága,
                                                       Bízván szent nevedbe, mégyek örvendezve,
                                                              bátran káromlóidra.
                                                       8
                                                       Csak tereád hadtam életemet, Uram,
                                                              valamely helyen járok,
                                                       Bátorságot, eszet, sok jó szerencséket
                                                              csak jóvoltodtól várok,
                                                       Orcámról töröld el szép vitézségekkel
                                                              szégyent, kit mégis vallok,
                                                       9
                                                       Hogy vidám orcával, szép háláadással
                                                              én felmagasztaljalak,
                                                       Ez széles világnak téged hadnagyomnak
                                                              örömmel kiáltsalak,
                                                       Vérrel festett szablyát ki adsz olyanoknak,
                                                              kik zászlód alatt járnak.
                                                       HYMNUS TERTIUS
                                                       Ad Spiritum Sanctum, pro felici conjugio
                                                       1
                                                       Az Szentháromságnak harmadik személye,
                                                       Szerelemnek Isten szerint gerjesztője,
                                                       Az jó házasságnak ki vagy bölcs szerzője,
                                                       Szívek szentelője.
                                                       2
                                                       Szentlélek Úr Isten, te, ki jókot osztasz,
                                                       Megkeseredteket örömmel látogatsz,
                                                       Félelmes szíveket bátorsággal áldasz,
                                                       Siralmast vigasztalsz.
                                                       3
                                                       Régi szentek házasságát te szerzetted,
                                                       Az én szívemet is csak te ébresztetted,
                                                       Egy árva szép szűzhöz mostan gerjesztetted,
                                                       Érnem ezt engedted.
                                                       4
                                                       Könyörgök tenéked, hogy szentelj meg éngem,
                                                       Tulajdon templomod hogy lehessen lelkem,
                                                       Szeplő nélkül tiszta légyen én életem,
                                                       Lakozzál te bennem!
                                                       5
                                                       Add meg azt is társul énnékem boldogul,
                                                       Azkit mostan kérek tőled, én Uramtúl,
                                                       Hadd vehessek búcsút immár bánatimtúl,
                                                       Légyek víg ezentúl!
                                                       6
                                                       Áldj meg mindkettőnket igaz szerelemmel,
                                                       Jó ép egészséggel és szent félelemmel,
                                                       Kétség és versengés közülünk vésszen el,
                                                       Éljünk csendességgel!
                                                       7
                                                       Te regulád szerint hogy igazán élvén,
                                                       Hozzánk tartozókkal imádjunk, dicsérvén
                                                       Téged, vigasztaló Szentlélek Úr Isten,
                                                       Mindörökké, Ámen.

maria-sziveben-a-szt3

Karthauzi Névtelen: Mária a Szentháromság színe előtt


Reá tekentvén az erek Atya, mindenható Úristen nagy kegyelmes szemmel, megáldá őtet szent atyai áldomásával, mondván: Én atyai áldomásom nyugodjék terajtad, én szerelmes, én édes leányom, erekkül erekké, mert énnékem koronkéd kellemetes voltál, íme ez mái naptul fogva felmagasztalom az te nevedet minden teremtött állatoknak felette, minderekké. Ez mái napon kerálné asszonnyá szentöllek tégödet az én szent országomban, hogy uralkodjál mindeneken, kik ez én házamban és udvaromban vannak. És minden teremtött állatok mennybe és földön te parancsolatidnak engedjenek, és kiket idvözejteni akarsz, idvözíts, és országolj örömmel, vigassággal, erekkül erekké. Ámen.
Másodszor fiú Úristen es megáldván, mondá: Áldott légy minderekké, oh én szerelmes szent szülém, mert énnekem mindenben hív és kellemetes lél. Én es azt akarom, hogy miképpen engemet tisztöl és imád mint felséges királt minden teremtött állat, azonképpen tégödet es tisztöljön és dicsérjen. Errül azért es vigadj immáron, te szeplőtelen Szűz, méhednek isteni gyümölcsével erekkül erekké. Ámen.
Harmadszor vigasztaló Szentlélek Úristen es megáldván, mondá: Áldott vagy én szépségöm, jegyesöm, ki énneköm mindenben hív és endedelmes lél, annak okáért én es mind testben, lélekben tisztán és szeplőtelen megtartalak. Te légy azért kéncstartóm az én hétrendbeli szent malasztosságomnak jószágin, és valakinek te híveid közzől akarandod, szabad légy osztogatni. Örülj azért és országolj mivelünk erekkül erekké. Ámen.
Azt látván, hallván az édes Szűz Mária, nagy alázatos főhajtással hálákat ada dicsőséges Szentháromságnak minden jóvoltáról.

 

Az első magyar nő a természettudós-magántanárok között, a kiváló mineralógus, VENDL MÁRIA (Gyergyóditró, 1890. máj. 26. – Sopron, 1945. aug. 17.) már a budapesti tudományegyetem hallgatójaként kitűnt tehetségével, amikor 1912-ben a grideli baritról írt munkájával pályadíjat nyert. Az egyetem elvégzése után Lőcsén és Szombathelyen tanított, 1920-ban került a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárába. 1930-tól a debreceni egyetem magántanáraként ásványtant adott elő. Szaktudománya, a mineralógia tárgykörében 21 nagyobb tanulmányt írt. Elsősorban krisztallográfus volt, munkásságának legjelentősebb részét a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosult. A hazai kalcitok specialistájaként ismerték, ezen kívül kőzettani és meteorit vizsgálatokat is végzett. Fő művének – melyet Koch Sándorral írt – A drágakövekről, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre című munkát tekintik. Vezetőségi tagja volt a Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének, és ennek kiadványában, a Magyar Női Szemlében gyakran publikált. Aktív tagja volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak. Emlékét a Vendl Mária Emlékalapítvány őrzi.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990 [Vámos Éva Katalin])

oldal eleje>>>

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés