In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. november 24., péntek, Emma napja van. Holnap Katalin napja lesz.

urnap2Pünkösd után következő második hét csütörtökjén tartott ünnep, amikor az egyház Krisztus testét, az oláriszentséget ünnepli. Az ünnep és a körmenet elterjedésével szokásossá vált az oltáriszentség körülhordozása, aminek a népi hitvilág a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző erőt tulajdonsíott. Amerre a körmenet elhaladt, oltárokat állítottak fel. az oltárok fölé sátrakat emeltek, melyeket gallyakkal díszítettek, a földre pedig virágokat hintettek. A néphit a zöld ágakhoz és az elhintett virágokhoz különféle hiedelmeket fűzött. Egyes vidékeken a hazavitt gallyakat a ház négy sarkába tűzték, hogy ne érje villámcsapás. Baranyában az istálló fölé dugták, hogy az állatokon Isten áldása legyen. Székelyföldön az úrnapi virágot a hernyók ellen tették a kapuba. Úrnapján már bőven van primőr zöldségféle, így választékos étrendet tudunk összeállítani.

TÚRILEVES SZÉP JUHÁSZNÉ MÓDRA

Hozzávalók: 1 kg-os tyúk, 30 dkg vegyes zöldség, 5 dkg zöldborsó, egy fél csomó zöldpetrezselyem, 8 szem egész bors, só, liszt, 1 fej vöröshagyma, 1 paradicsom, egy kevés sáfrány, 25 dkg spárga, 3 dkg zsiradék.

A megtisztított, jól megmosott tyúkot hideg vízben feltesszük főni. forrás után leszedjük a habját, és beletesszük a tisztított zöldséget, sót, héjas vöröshagymát, borsot, s csendes, lassú forrással puhára főzzük. Az 5 dkg zöldborsót zsírban megpároljuk, megszórjuk apróra vágott zöldpetrezselyemmel, s hozzáadjuk a spárgafejeket. Lassú tűzön, egy kevés húslevessel feleresztve, puhára pároljuk. A levest leszűrjük, a tyúkhúst lefejtjük a csontjáról, apró darabokra vágjuk, és visszatesszük a levesbe, hasonlóan a puhára főzőtt spárgát, zöldbörsót, s hagyjuk egyet forrni. A tálban egy tojássárgáját egy kiskanál mustárral, 1 dl tejföllel összekeverünk, a levest ráöntjük és tálaljuk.

TÖLTÖTT PAPRIKA

Hozzávalók: 12 középnagyságú zöldpaprika, 60 dkg darált sertéshús, 10 dkg rizs, 1 tojás, só, bors, 1 kg érett paradicsom, 3 dkg zsiradék, 5 dkg liszt.

A szép friss paprikákat megtisztítjuk, forró vízzel leöntjük, majd szitán lecsurgatjuk. A sertéshúst megmosva, leszikkasztva megdarálkjuk. Hozzáadjuk a megmosott rizst, sót, törött borsot, s az egészet egy tojással eldolgozzuk. A paprikákat lazán megtöltjük, hogy a rizs megfőhessen. A paradicsomot megfőzzük, áttörjük, ízlés szerint sózzuk, cukrozzuk, majd a megtöltött paprikákat belerakjuk. Nyitott részével felfelé tesszük, és fedő alatt puhára főzzük. Ha kell, egy kis vízzel hígitjuk. A zsírból és lisztből világos rántást sütünk, egy kis vízzel elsimítjuk, és a paradicsommártásba keverjük. Ezután még 20 percig lassú tűzön főni hagyjuk. mellé tört burgonyát adunk.

KELT PITE

Hozzávalók: 35 dkg liszt, 2 tojás, 2 dkg élesztő, 5 dl tej, 5 dkg vaj, só, citrom, 5 dkg cukor.

Az élesztőt 1 dl tejben megfuttatjuk. A vajat a cukorral, a tojássárgákkal elkeverjük, és beleöntjük a tejet, lisztet, sót, élesztőt, hogy jó lágy galuskatésztát kapjunk. Fakanállal kidolgozzuk, majd hozzáadjuk a tojások kemény habját, és letakarva egy órán át kelesztjük. Fagyos zsírral kikent tepsibe öntjük, de 10-15 percig még pihentetjük. Tetejére egy kis zsírt kenünk, meghintjük kristálycukorral, és egyenletes tűznél megsütjük. Kockára vágva, még langyosan tálaljuk.

Régi, de jó

KAPROS TÖLTÖTT PAPRIKA SZÉKELYESEN

Párolt rizst darált sertéshússal, sót, törött borsot, egy fél fej apróra vágott és zsírban megfuttatott vöröshagymát, egy egész tojást jól összegyúrunk, és a kierezett, kimagozott nem erős zöldpaprikát megtöltjük vele. Savanyú hordós káposztát hagymás zsírban megpárolunk, aztán liszttel meghintve tejföllel feleresztjük. Adunk bele jócskán vágott kaprot, sót, törött borsot. Ebbe belerakjuk a töltött paprikákat, egy fél kiló marhadagadót és egy fél kiló füstölt sertéstarját, és befödve készre pároljuk.

peterespalŐsi nagy ünnep. A hívő nép megtiszteli, és illendően számontartja, megünnepli. Rendkívül fontos szerepet játszott a gazdasági életben, mert ilyenkor szakad meg a búza töve, és lehet hozzálátni az aratáshoz. De e napot megünneplik a halászok, akiknek Szent Péter védőszentjük volt. Ilyenkor felvonulásokat rendeztek, és a halból készült vacsorára meghívták a falu vezetőit is.

a keresztsegAz aratáshoz nem sok hiedelem fűződik. Általában úgy tartották, hogy Vid napján (június 15.) szakad meg a búza töve, és attól kezdve nem nő, csak érik, de ismeretes volt erre a június 24-i dátum is, Szent Iván napja. Egyes vidékeken azt tartották, hogyha korán van búzavirág, korán lesz az aratás. Az aratást nem kezdték újholdkor, és akkor sem, ha halott volt a faluban. Kedden és pénteken sem volt jó a hit szerint megkezdeni, vagy új táblába kezdeni, mert üres lenne a búza feje. Péter-Pál hagyományos ünnepi étele a paprikás csirke, aratási napokra pedig a szolgafán a kisbográcsban főtt keménytarhonya-, lebbencsleves és a paprikás krumpli.

BECSINÁLTLEVES

Hozzávalók: 1 csirek, 3 dkg zsír vagy két evőkanál olaj, só, bors, vegyes zöldség, 1 vöröshagyma, 4 dkg liszt, egy fél citrom, 1 dl tejföl, pirospaprika.

A megtisztított csirkét az ízületeknél apró darabokra vágjuk, zsiradékon egy keveset pároljuk, sózzuk, borsozzuk, paprikázzuk. Előzőleg 1,5 l vízbe egy fej vöröshagymát, egy kis sót, zöldséget teszünk, ezeket jól összefőzzük, majd világos rántást készítünk. Ezt a szokásos módon feleresztjük hideg vízzel, s a zöldséges levet berántjuk. Ha a zöldség jó puha, a levét árszűrjük a csirkére, és együtt főzzük, míg a csirke is meg nem puhult. Könnyű eresztett galuskát főzhetünk a levesbe. Tálaláskor ízlés szerint tejfölt és citromlevet teszünk bele.

TEJFÖLÖS PAPRIKÁS CSIRKE

Hozzávalók: 1 kg-os csirke, 8 dkg zsír vagy 5 evőkanál olaj, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, só, liszt, pirospaprika, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom.

A csirkét megtisztítjuk, jól megmossuk és feldaraboljuk. A paprikásnak szánt csirkét általában 14 részre vágjuk. A combokat két darabba, a mellehúsát szintén, majd a szárnyakat, a hátát, és a nyakát is két darabba. Az apróra metélt vöröshegymát zsírban megpirítjuk, beleszórjuk a pirospaprikát, beletesszük a feldarabolt csirkét, megsózzuk, és fedő nélkül pároljuk, amíg a levét el nem főtte. Majd egy kevés vízzel felöntjük, és lassan, most már fedő alatt pároljuk. Amikor már majdnem puha, beletesszük a zöldpaprikát, a paradicsomot, és zsírjára sütjük. A tejfölt egy kanál liszttel simára keverjük, a paprikás csirkére öntjük, és fedő alatt lassú tűzön összefőzzük. Forrón tálaljuk, mellé galuskát adunk és uborkasalátát.

ÉDES MÁLÉ

Hozzávalók: 50 dkg kukoricaliszt, 10 dkg búzaliszt, 7 dl tej, 5 dkg cukor, 2 dkg élesztő, 10 dkg vaj, 4 tojás, 4 evőkanál porcukor, reszelt citromhéja.

A kukoricalisztet összekeverjük a búzaliszttel. Egy mély tálban 6 dl tejjel leforrázzuk és letakarjuk. Közben az élesztőből a mradék cukros, langyos tejjel kovászt készítünk, s ha a máléliszt langyosra hűlt, hozzáöntjük. A vajat a tojássárgákkal, a porcukorral, a reszelt citromhéjjal habosra keverjük, majd a tálba öntjük, és a kukoricaliszttel jól összekeverjük. Végül belevegítjük a tojásfehérjék keményre vert habját. Jól kizsírozott, lisztezett tepsibe öntjük, s lassú tűznél jól átsütjük. Ha kész, szalvétával letakarjuk, amíg félig ki nem hűl, majd kockára vágjuk, és meghintjük porcukorral.

alkotmanyszentistvanAlkotmányunk és Szent István király ünnepe, és mint az alkotmány ünnepe az új kenyér megünneplésének is alkalma.

A kenyér, a kenyérgabonafélék, illetve a kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. A falusi lakosság és a városi családok egy része a 20. századig maga készítette. A házikenyér századunk közepe óta a parasztságnál is folyamatosan visszaszorult. Magyarországon a 19-20. században a házikenyér nyersanyagában és készítésmódjában sokféle változat fordult elő. Általában búzalisztből készítették a kenyeret, de rozslisztből és a kettő keverékéből is, valamint kukoricából is sütöttek. Búza- és rozskenyér sütésének első mozzanata a kovászolás, melynek során a liszt egy részéből az erjesztőanyaggal (élesztő) kovász készült. Érni hagyják, majd a többi liszttel és folyadékkal tésztává dagasztják. A dagasztást a tészta érlelése, majd kiszkítása követi. A kiszakított tésztát gömbölyűre kenyerunnepalakítják, majd kelesztik. A sütést általában házi kemencében végzik. Sütőedénybe csak a szétfolyó kukoricakenyeret teszik. A kisült kenyerek súlya a kiszakított darabok nagyságától, formája viszont nemcsak az alakítástól, hanem az alapanyagok tulajdonságaitól és a készítés módjától is függ. A házikenyerek átlagos súlya 4-5 kg, magasságuk a búza sikértartalmától függően 20-30 cm. A búzakenyeret a magasság növelése érdekében bevetés előtt félkörben késsel megvágják. Kenyértésztából általában egy kisebb kenyeret, cipót is szakítanak, s különféle kenyérlepényeket sütnek. A lepényt, illetve lángost 30-35 cm átmérőjüű, lapos kerek darabbá alakítva a kemence fűtésének utolsó szakaszában a parázzsal beterített kemencefenék megtisztított közepére fektetve sütik meg. A kenyértésztából egyéb lepények, sütemények céljára is elvettek. Ilyen a szilvalekvárral töltött vese nevű és alakú tiszántúli sütemény és az ugyanitt sokféle néven készített zsíros, réteges leveles lepény. Egyes vidékeken a kenyértésztából vastag lepényeket készítettek, amelybe káposztát, töpörtyűt gyúrtak vagy töltöttek. Kenyértésztából készítik a karácsonyi gubát is.

A háztartásban a kenyérkészítés 1-3 hetes időszakonként, többnyire kéthetenként ismétlődik. A kenyérkészítés 18-20 órát vesz igénybe. Általános gyakorlat, hogy a kovász érlelését, a dagasztást éjszakára időzítik. Ehhez déltájban áztatják az erjesztőanyagot, este szitálják a lisztet és kovászlnak. Hajnali 2-3 óra körül dagasztanak, 5 óra körül vetik be a kemencébe a kenyereket, és két órán át sütik. A házi kenyérkészítés női munka, különös gondot, figyelmet kíván.

A kenyérrel kapcsolatosan különböző mágikus eljárások és hiedelmek élnek. A kenyér alapvető táplálék volt, mint ilyen lett a termékenység, a bőség szimbóluma, áldozat étel. Az országszerte általános pénteki kenyérsütési tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Tilalmas volt még a kedd is, valamint az év jeles napjai közül elsősorban Luca napja és Borbála napja. A sütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus kísérő cselekmény is. Pl. dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, kemencébe vetés után a sütőasszony felemelte a szoknyáját, a szakajtót felborították stb., hogy magasra nőjjön a kenyér. Továbbá kovászolás, dagasztás, bevetés előtt és után keresztet vetnek kés élével, sütőlapáttal stb. a tésztára, a kemence szájára. Az egyik vagy mindegyik kenyérbe ujjal lyukat nyomtak. Az így megjelölt kenyeret általában utolsónak hagyták, és a hit szerint ez használható volt tűzvész elhárítására is. A kenyér becsben tartása, tisztelete még a 20. században is elevenen élt. Isten áldása néven emlegették, nem volt szabad rálépni, eldobni, ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni. A kenyér megszegését és fogyasztását szabályozó előírások és tilalmak is részben a tiszteletet tükrözik. Megszegés előtt a kenyér aljára keresztet kell rajzolni, a megkezdett karéjt végig kell enni.

Nem ártana, ha a kenyér tisztelete napjainkban is újból "divatba" jönne.

A következőkben az ünnephez illően, régi, eredeti kenyérsütési recepteket közlök.

HÁZIKENYÉR SZÁSZ MÓDRA

Hozzávalók: 12 csésze liszt, 2 és fél csésze tej, 1 kanál só, 5 dkg zsír, 4 dkg élesztő.

Az élesztőt feloldjuk egy fél csésze langyos tejben, amelybe előzőleg egy kiskanál cukrot tettünk. Egy órányit erjedni hagyjuk. A lisztet megfelelő nagyságú dagasztótálba tesszük, sót, két csésze langyos tejet adunk hozzá, meg az élesztőt, s addig dagasztjuk, amíg sima és rugalmas tészta nem lesz. Gömbölydedre formáljuk, zsírral bekenjük. Szakajtóba tiszta szalvétát teszünk, megszórjuk liszttel, és erre helyezzük a tésztát, majd tiszta ruhával letakarjuk. Egyenletesen meleg helyre (23-25 oC) tesszük, és addig kelesztjük, amíg a térfogata meg nem kétszereződik (kb. 1 óra hossza). Akkor megfordítjuk, és még kb. egy fél órát kelesztjük. A megkelt kenyértésztát lisztezett deszkára helyezzük, és cipó alakúra formáljuk, majd zsírral kent nagyobb tepsibe, esetleg megfelelő méretű kalácsformába tesszük. Ismét letakarjuk, és meleg helyen hagyjuk, amíg jól kidagad a formából. Ekkor forróra hevített sütőbe tesszük, és egy fél óráig sütjük, majd csökkentjük a tüzet, és így folytatjuk a sütést még egy óra hosszat. Az elkészült kenyérnek vastag, szép sötétbarnára sült héja van. Ha ezt elérte, vegyük ki a sütőből, és nagy konyhakéssel, apró, de erőteljes ütésekkel verjük le róla a megégett héjat. Igazi kenyérformájú kenyeret is süthetünk, ha a tésztát elfelezve, nagy lapos tepsire helyezzük. Vigyázzunk, hogy a tészta ne legyen túl lágy.

HÁZIKENYÉR BURGONYÁVAL

Három l lisztből sütünk. Fél l lisztet elkeverünk 4 dl langyos vízzel, melybe 2 dkg élesztőt kevertünk. Ruhával betakarva meleg helyre kelni tesszük. Mikor megkelt, adunk bele főtt, szitán áttört burgonyát (minden literre 2 burgonyát számítunk). Egy marék sót összekeverünk 2,5 l liszttel, a kovásszal és annyi vízzel (melybe köménymagot főztünk), hogy keményes tészta legyen, aztán simára dagasztjuk addig, míg a teknőtől és a kézről el nem válik. Kelni hagyjuk, mikor megkelt, ruhával beterített és meglisztezett kosárba szakítjuk, s ha ismét megkelt, kemencében sütjük.

toursiszentmartonA Pannóniában született tours-i püspök emléknapja. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helységnevek, oltárképek egyformán őrzik. A Márton-napi járandóság a pap, a felköszöntés a tanító javadalmai között szerepelt. A régi időjóslás szerint kemény tél várható, ha Márton fehér lovon jön (ha Márton napján esik a hó), ha barna lovon jön (ha nem esik), enyhe.

A Dunántúlon e napon vágták le a Márton lúdját, s kóstolták meg az újbort. Hogyan kerül kapcsolatba Márton, a mai Szombathelyen született francia püspök a ludakkal? A legenda szerint úgy, hogy mikor hírét vette: püspöknek szemelték ki, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A ludak azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, s mikért egykor az éjnek idején Rómára törő barbárokat - ezúttal Márton rejtekhelyét árulták el.

martonnapA feledésbe merülő legendához kapcsolt Márton-napi lúdfogyasztáshoz a néphit már régen egyéb indokkal szolgál. Elsősorban azzal, hogy ilyenkor a lúd mellcsontjából meg lehet jósolni, milyen lesz az elkövetkező hónapok időjárása. Ha fehér a csont, kemény, esős, jeges, hófúvásos, locspocsos időre lehet számítani. Másodszor: mert lúdhúst ennei az álmoskönyv szerint általában jó, végül a harmadik, a legfontosabb ok az, hogy Márton napja körül különösen jó és többnyire viszonylag olcsó is a lúdhús. Ragyogó aranyszínű levest főzhetünk az aprólékjából, ludaskását a zúzából, szívből, májból. A lúdnyak se utolsó dolog, hiszen a nyelvtörő tréfás mondás is felvilágosít mindenkit, hogy jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál, persze csak akkor, ha előbb megtöltik; a magyar konyha szerint vagdalt hússal és fűszerekkel, más szokás szerint gombával és májjal. A ropogósra sült liba, illetve lúd sem talál visszautasításra, mint ahogy a libamáj sem.

Nézzük sorjában, hogyan készülnek a lúdból készíthető "ételköltemények".

LIBAAPRÓLÉK-LEVES

Hozzávalók: 40 dkg libaaprólék, 25 dkg vegyes zöldség. 5 dkg vöröshagyma, 8 dkg gomba, 5 dkg vaj, 6 dkg liszt, 15 dkg friss zöldborsó vagy 10 dkg zölborsókonzerv, 1 dl tejszín, só, törött bors, zöldpetrezselyem, egy csepp szerecsendió.

A megtisztított libaaprólékot apró darabokra vágjuk, megmossuk, és feltesszük főni. Miután felforrt, leszűrjük, és hideg vízzel leöblítjük. A leforrázott aprólékot 1,5 l vízzel, a kockára vágott zöldséggel, a szeletekre vágott gombával, a friss zöldborsóval feltesszük főni, megsózzuk, egy kevés törött borsot és szerecsendiót teszünk bele, és lefedve puhára főzzük. A vöröshagymát egészben főzzük bele. tálalás előtt eltávolítjuk belőle. Világos vajas rántást készítünk, finomra vágott zöldpetrezselymet teszünk hozzá, egy kevés vízzel felengedjük, a levesbe keverjük, és újból felforraljuk. Utánaízesítjük, és tálaláskor a tejszínnel elkevert tojássárgáját belehabarjuk. Vajas galuskát vagy apró velős gombócokat teszünk a levesbe.

LUDASKÁSA

Hozzávalók: egy libaaprólék, hozzászámítva a gerincet is, 25 dkg leveszöldség, só, bors, 35 dkg rizs, 1 evőkanál libazsír, 1 csomó zöldpetrezselyem.

A darabokra vágott csontos részeket az aprólékkal együtt egy nagyobb lábasba felkészítjük, és 2 l gyengén sós vizet öntünk rá. Hozzáadjuk a jól megmosott leveszöldséget, egy kevés szemes borsot, s lefedve lassan főzzük, amíg a hús jól meg nem puhult. A rizst megfuttatjuk az evőkanálnyi zsírban, és meghintjük zöldpetrezselyemmel. Húslével felengedjük, hogy a rizst jól ellepje (háromszor annyi levet veszünk, mint a rizs űrtartalma), és lassan pároljuk, amíg a rizs meg nem puhult. Ekkor az apróra vágott szívet, zúzát, húsokat belevegyítjük, s még egy kicsit összefőzzük. Tálaláskor törött borssal hintjük meg, forró zsírral meglocsoljuk, s a tálat sült vérrel vagy töpörtyűvel is körberakhatjuk. Forrón, tűzálló tálban tálaljuk.

TÖLTÖTT LIBANYAK

Hozzávalók: 1 liba mellehúsa, 2 tojás, 1 libanyak, 2 zsemle, 1 cikk fokhagyma, libazsír, kakukkfű, só, bors ízlés szerint.

A liba mellehúsát a vízbe áztatott zsemlékkel együtt megdaráljuk. A foghagymát beledörzsöljük, az egészet összegyúrjuk a tojásokkal, ízesítjük a sóval, borssal és kakukkfűvel. A libanyakról lefejtett, letisztított bőrbe beletömjük a fenti tölteléket. Bevarrjuk a nyak nyílását. Forró zsírban megsütjük, mint a libasültet.

Készülhet pulykanyakból és mellehúsából is. A nyak hosszúságától függően a töltelék közé kemény tojást is szoktak tenni. A tojások végét, hogy el ne mozduljanak, levágjuk, és a nyakban egymás fölé helyezzük őket.

Megjegyzés: a zsidók nagyon kedvelt ünnepi étele.

szentandrasAndrás apostol és vértanú égi születésnapja. Andráshoz legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja. Advent a karácsonyra való előkészület ideje, az egyházi év kezdete. Régen advent szerdai, pénteki és szombati napjain is böjtöltek. Advent első vasárnapjától Vízkeresztig házasságot is csak püspöki engedéllyel lehetett kötni, ezért az adventi időszak alatt lakodalmat, táncmulatságot nem tartottak. Némely vidékeken az advent kezdetét a gyermekek karácsonyi köszöntése, a betlehemezés jelezte.

András napja az első hagyományos disznóölő nap. Ettől kezdve aztán egészen a farsang végéig minden reggel hallható valamelyik falusi ház udvarán a böllértől üldözött disznő kétségbeesett visítása, majd fellobban a tűz a perzseléshez.

A disznótoros házban már napfelkeltekor jelentkezik a böllér. Általában valamelyik rokont vagy barátot kérik meg a feladatra - az egész éven át nevelt, etetett saját disznaját senki sem vágja le szívesen. A vágás, perzselés után mindenkinek megvan a maga dolga. Az asszonyok sütik a vért, tisztítják a fokhagymát, töltik a hurkát, készítik a töltött káposztát. A gazda mulattatja, borral kínálgatja a segítőket: a szomszédokat, barátokat. Az ebéd általában orjaleves és paprikás, de délben rendszerint még keveseb esznek, hiszen egész napra való munka van még hátra. Annál bőségesebb aztán a vacsora, amelyre nemcsak a segítőket hívják meg, hanem más rokonokat, jóbarátokat is. A disznótor étrendje az egész országban általában azonos: toros leves, töltött káposzta, sült kolbász, sült hurka, pecsenye, hájas pogácsa, rétes. Tor közben folyik a bor, a pálinka, hogy a következő évben is szerencséjük legyen a gazdáknak a disznóval. A vacsora végeztével a távozók kis kóstolót visznek magukkal: kolbászt, hurkát, hájas pogácsát. A búcsúzásnál a vendégek meghívják a házigazdát saját disznajuk vágására.

A következőkben a hagyományokhoz illően disznótoros recepteket közlünk: A kolbász-, hurka, szalámireceptek anyaghányada 10 kg-ra vonatkozik.

TOROS LEVES

Hozzávalók: 15 dkg sertésmáj, 10 dkg sertéstüdő, 10 dkg sertésszív, 1 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, egy fél babérlevél, 1 kis fej vöröshagyma, só.

A belsőségeket félig megabáljuk, és apró kockákra vágjuk. A zöldségféléket karikára vágjuk, és az apróra vágott vöröshagymával, valamint a belsőségekkel, babérlevéllel egy kanál zsírban feltesszük párolni. Meg-megkeverjük, és időnként egy pici vizet öntünk alá, hogy le ne süljön. Ha már majdnem puha, hideg vízzel felengedjük, ízlés szerint sózzuk, és az egészet lassú tűzön puhára főzzük. Ecettel vagy citrommal ízesítjük. Gyenge fokhagymás, paprikás rántással berántjuk.

TÖLTÖTT KÁPOSZTA

Hozzávalók: 50 dkg sertésdagadó, 1 kisebb hasáb (káposztafej), 1 kg szálas savanyú káposzta, 10 dkg rizs, 2-3 fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, pirospaprika, törött bors, só, tejföl (erős paprika ízlés szerint).

A húst megdaráljuk, és a fűszerekkel, rizzsel, apróra vágott vöröshagymával és a péppé zúzott fokhagymával alaposan összegyúrjuk. A káposztalevelekről vágjuk le a vastag ereket, és bal kezünkbe véve egy levelet, göngyöljük bele a húst úgy, hogy a levél felső szélét ráhajtjuk a töltelékre, azután a két oldalát és utoljára a levél alsó részét. A töltelék végét ujjunkkal benyomjuk. Ha mindet elkészítettük, utána egy fazékba alulra tegyünk apró káposztát, és utána rétegesen rakjuk bele az egészet. Öntsünk rá annyi abalevet (amiben a hurkához szükséges belsőségeket abáltuk), amennyi teljesen ellepi. Szórjunk a tetejére és a rétegek közé vékonyan paprikát. Ha van egy darab hasaalja szalonna, tegyük a tetejére, jó ízt a káposztának. Ügyeljünk arra, ha nagyon savanyú a káposzta, előtte áztassuk ki! Töltött káposztából egyszerre többet is készíthetünk, mert minél többször melegítjük, annál finomabb lesz. Tejföllel is tálalhatjuk.

SÜLT KOLBÁSZ

Hozzávalók: 5 kg sertéscomb, 5 kg sertésdagadó, 24 dkg só, 3 dkg törött bors, 12 dkg csípős pirospaprika, 4 dkg péppé tört fokhagyma. (Diétások a dagadó helyett sovány marhahússal szárazabb, nem zsíros kolbászt készíthetnek.)

A csíkokra vágott húst középlyukú darálón megdaráljuk, majd a fűszerekkel jól összegyúrjuk. Tisztára mosott vékony sertésbélbe töltjük. Utána nyomban zsírban süthetjük.

PECSENY

Hozzávalók: 80 dkg sertéstarja, 10 dkg zsír, só, fokhagyma. A felszeletelt húsokat a lábasban a következőképpen sütjük meg. Előbb egy kevés vizet öntünk rá, és azzal puhára pároljuk. Azután, ha a vizét elsülte, megpirítjuk mindkét oldalán, de vigyázzunk, hogy ki ne szárítsuk. Ízlés szerint fokhagymát is tehetünk hozzá párolás közben, illetve a készre sült húsokra. A disznótoros vacsorához adhatunk hagymás tört burgonyát, valamint savanyú paprikát, ecetes uborkát és ecetes dinnyét.

HÁJAS POGÁCSA

Hozzávalók: 60 dkg liszt, 30 dkg ház, 2 kanál tejföl, 6 dkg zsír, 1 kávéskanál cukor, 2 dkg élesztő, 1 kávéskanál só, 1 tojás.

Az élesztőt 1 dl langyos vízben, 1 kávéskanál cukorral megkelesztjük. A lisztet egy tojássárgával, zsírral, tejföllel, sóval és a megkelt élesztővel kidolgozzuk. Annyi vizet adunk hozzá, mint a rétestésztánál. Egy negyed óráig pihentetjük, ezalatt elkészítjük a hájat. Megkaparjuk vagy megdaráljuk, és habosra keverjük. Majd három részre osztjuk. A tésztát vékonyra nyújtjuk, a háj egy részét rákenjük. Felcsavarjuk, nyújtófával kissé szétnyomkodjuk, és három részbe hajtva, hideg helyen 20 percig pihentetjük. Majd ismét kinyújtjuk, rákenjük a másik rész hájat, ugyanúgy összecsavarjuk és pihentetjük. A harmadik nyújtás után felkenjük a maradék hájat, ismét felcsavarjuk, és a pihentetés után ujjnyi vastagra nyújtjuk. Pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, tetejét bevagdossuk, tojással vigyázva kenjük meg, nehogy az oldalára folyjon, mert ez akadályozza a tészta növekedését. Forró sütőben pirosra sütjük.

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés