In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

paszita 2 1Nagy ünnep volt a régi falusi parasztcsaládban a gyermek születése, a gyermekáldás. A falusi parasztcsalád már jóval a szülés előtt meghívta jövendő gyermekének keresztszüleit. Ezt a meghívást kitüntetésnek vette a meghívott. A katolikus szülők gyermekeit a szülés után két-három nappal megkeresztelték. A nagy sietség azért volt, nehogy a gyermek esetleg „pogányként" haljon meg, mivel akkoriban nagy volt a gyermekhalandóság. . A gyermek megszületését azonnal tudatták a meghívott keresztszülőkkel. Hetesben általában egy gyermeknek két pár keresztszülőt hívtak, akik azonnal az újszülötthöz mentek, és a szülőkkel megbeszélték a keresztelés idejét és körülményeit. Ez nagyon fontos volt, mert volt község, ahonnét 10-15 km-re kellett a gyermeket vinni keresztelni. Elképzelhető, hogy ez az úttalan utakon, esetleg télvíz idején, lovas fogattal nem volt egyszerű dolog. A keresztszülők vitték a kisgyermeket keresztelni, de általában elkísérte őket a bába néni is. A keresztelés után a szülők és a keresztszülők egymást nem néven, hanem komának, komámuramnak szólították életük végéig. Nagyon sok esetben a szülők visszahívták egymást keresztszülőnek, ezt úgy mondták, hogy kötött komák lettek. A komaság sokszor nagyobb kapocs lett a két család közt, mint a rokoni kapcsolat. Amint az anya felgyógyult, megtartották a paszitát, a keresztelői lakomát.

fumu zala megye gocsej 2 1A paszita általában délután kezdődött és másnapig tartott. Más volt a szokás Nagytilaj környékén (Vas megye). Ott csak egy komapárt választottak. Nem volt olyan nagy paszita, de talán még szebb szokás alakult ki; a komakosár hordása. A keresztszülők meghívása itt is úgy történt, mint más vidékeken. Amint a komajelölt család értesült a gyermek születéséről, elkészítették első komakosarukat, amit a koma pár vitt az anyának és családjának a szülést követő hét napon át. A komakosár kizárólag erre a célra, különlegesen szépen font, díszes kötésű, fejen hordható kerekkosár volt. Az ételeket is olyan díszes cserép-, vagy jobb módúaknál porcelánedényben (komatál, komapohár) vitték, amit máskor nem használtak. A komakosarat a komaasszony vitte a fején. A fejére díszes tekercset tett, és erre rakta a kosarat, szép háziszőttessel letakarva. A komakosár tartalma első nap a következő volt: tikleves (tyúkhúsleves), főtt tikhús zsemlemártással, rizsfelfújt. A levesek a következő napokban csirkeaprólék-leves, marhahúsleves, galambleves stb., pénteken azonban tejleves, tejfölös tésztaleves vagy burgonyaleves. Második fogásnak különböző módon elkészített húsokat vittek. Tésztafélének réteseket, fánkot, palacsintákat, aprósüteményeket sütöttek. Az anyát a rokonság is meglátogatta, és ők is valamilyen étellel kedveskedtek a családnak. Amióta a szülés már nem otthon történik, lassan eltűnnek ezek a szép szokások. Ma már csak jelképes komakosarat visznek, egy tortát szép kis kosárban, és a család látja vendégül a komát, komaasszonyt, a közeli rokonságot. Ezeknek az ünnepségeknek azonban nincsenek már hagyományos étrendjei. A régiből talán csak a rétesek maradtak a mai vacsorához.

 

A bérmálás, illetve konfirmálás alkalmával hagyományos ebédet, illetve vacsorát rendeznek a szülők, melyre meghívják a rokonokat, jó barátokat is.

bermalas 2

Bérmálkozás

1.      Mi a bérmálás szentsége? A bérmálás szentsége a KERESZTÉNY NAGYKORÚSÁG szentsége, amelyben
megkapjuk ajándékul a Szentlelket, erőt és küldetést kapunk, hogy Krisztus tanúi legyünk az Egyházban és a világban.

2.     Ki a Szentlélek? A Szentlélek a harmadik isteni személy, az Atyával és a Fiúval egylényegű.
3.     Mi a Pünkösd ünnepe? Pünkösd ünnepe húsvét után az 50. napon van. A zsidóknál aratási ünnep. Ezen a napon az apostolok együtt voltak az emeleti teremben, féltek, nem mertek kilépni a nép közé. Jézus ígérete ekkor teljesedett be, vagyis elküldte az apostoloknak a Szentlelket. Erről a Bibliában az Apostolok Cselekedeteinek 2. fejezetében olvasunk.
4.     Pünkösd ünnepét, az egyházban a bérmálás szentsége teszi állandóvá.
5. Melyek a bérmálkozás feltételei?
- folyamatos hittanra járás felső tagozatban, és középiskolás korban,
- rendszeres (lehetőleg) heti misérejárás,
- részvétel bérmálkozási felkészítőn szeptembertől folyamatosan,
- a bérmálkozásra készülők kapcsolódjanak be a plébánia életébe, ismerjék meg közösségeinket és végezzenek valamilyen szolgálatot.
6.     Kik lehetnek bérmszülők?
- „A bérmálandónak, amennyiben lehetséges, legyen bérmaszülője. Ennek feladata azon lenni, hogy a megbérmált Krisztus valódi tanújaként viselkedjék, és híven teljesítse ezzel a szentséggel járó kötelezettségeit.” 892. kán..
- Ahhoz, hogy valakit a bérmaszülői tisztség vállalására engedjenek, szükséges:
- hogy maga a bérmálandó kérje,
- alkalmas legyen,
- tizenhatodik életévét betöltött személy legyen,
- katolikus, megbérmált legyen,
- ha már házas, házassága templomi legyen
- éljen a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet,
- ne kösse semmilyen kánoni büntetés.
- nem szükséges a bérmálandóval azonos neműnek lennie

Bérmálás szentsége

A második szentséget a keresztségi kegyelmet megerősítő és megszilárdító hatása miatt nevezzük Bérmálásnak. (KEK 1289)
A Bérmálás hatása a Pünkösdhöz hasonlóan a Szentlélek különleges kiáradása. Ez a kiáradás a lélekbe eltörölhetetlen karaktert pecsétel, és a keresztségi kegyelem növekedését eredményezi: mélyebbre gyökereztet az istengyermekségben; szorosabban egyesít Krisztussal és az Ő Egyházával; föléleszti a lélekben a Szentlélek ajándékait; különleges erőt ad a keresztény hit melletti tanúságtételre. (KEK 1302-1305
1316-1317)
A bérmálást, a keresztséghez hasonlóan, melynek beteljesedése, csak egyszer szolgáltatják ki. (KEK 1304)

"Emlékezzél arra, hogy lelki pecsétet kaptál: a bölcsesség és az értelem Lelkét, a tanács és az erősség Lelkét, a tudás és a jámborság Lelkét, a szent félelem Lelkét, és őrizd meg, amit kaptál! Megpecsételt téged az Atyaisten, megerősített téged az Úr Krisztus, és a zálogul adta a Lelket a szívedbe." [Szent Ambrus: De mysteriis 7, 42]

kalendariumA névnapozás naptári nevekhez kötődő köszöntő szokás. A családtagok névnapja szűk körű családi ünnepség, de a gazda és a gazdasszony névnapját a rokonok, a komák, a szomszédok, sőt a falu gyermekei is megünneplik. Meghívás nincs, mert a névnapozás megtisztelés. A gazda-névnapok közül az ősziekhez és a téliekhez fűződnek jelentősebb köszöntős szokások. A munkaidőbeliek közül Sándor, József, György, Nepomuki és Keresztelő János, Antal, Lőrinc és Mihály napokat ünneplik meg jobban. Ezek egyébként is kedvelt nevek. Az őszi és téli névnapok közül kiemelkednek Vendel, Dömötör, Márton, András, Miklós, István, János, Tamás, Pál, Bálint, Péter és Mátyás. E napok legtöbbje naptári ünnep is. A karácsonyi Szent István és Szent János napjának külön ünneplő szokásai alakultak ki. Gyakran István- és János-köszöntőket aktualizálnak más névnapokra. Helyi szokásoknak megfelelően mindkét nembeli és minden korosztálybeli járhatott névnapot köszönteni . Gyermekek általában kis ajándékot, pénzt kaptak, a felnőtt köszöntőket behívták egy pohár italra, gyakran tánccal végződött az összejövetel. A köszöntő csapatok gyakran tréfás zeneszerszámokkal vagy zajcsapó eszközökkel szerelkeznek fel vagy jellegzetes tárgyakkal, pl. debreceni kántáló lámpás. Néhol ilyenkor is szokás, hogy porral vagy hamuval telt cserépfazekat vágnak az ajtóhoz a jókívánságok sokaságát jelképezve, zajkeltés. A névnapozásban a r. k.-ok és a ref.-ok között bizonyos felekezeti elkülönülés is megfigyelhető. Ugyanazt a névnapot a két felekezet más-más napon tartja (pl. János: jún. 24.–dec. 27.; Ferenc: dec. 3.–okt. 4.; Pál: jún. 29.–jan. 25.; Zsuzsanna: aug. 11.–febr. 19.). Ugyanezek az eltérések táji különbségként is jelentkezhetnek. – Irod. Szendrey Ákos: A népi élet társas összejövetelei (Ethn., 1938); Jeles napok (A Magyar Népzene Tára, II., 1953).

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés