In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

A hagyományos népi mesterségek nagyobb része már a század első felében elsorvadt. Némi - vitatható eredményű - folytonosságot jelentett a népi iparművészet vállalati szervezetű kereskedelmi hálózatának létrehozása. Vitatható, mert óhatatlanul a tömeges termelésre ösztönzött, megélhetési forrássá vált, de mégis sikeres, mert lehetőséget adott több fafaragónak, gerencsérnek, hogy mesterségét folytathassa. Különösen jelentős volt, hogy a nagyhírű fazekas dinasztia kiválósága, Czugh János és öccse Dezső, a hatvanas évek közepén a Vas megyei Magyarszombatfáról Tófejre, onnét később Zalaegerszegre költöztek, magukkal hozva tehetségüket, szülőföldjük Zaláétól alig különböző fazekas hagyományait. Hozzájuk, majd gyermekeikhez fűződik a megye fazekas művészetének máig tartó felvirágzása.

A népi hímzés legfeljebb visszaszorult, de sohasem halt ki. A hatvanas évektől néhány ügybuzgó pedagógus, szakértő muzeológusok támogatásával nemcsak szakkörökbe tömörítette az ügyes kezű asszonyokat, hanem a régi, múzeumba menekített minták nyomán a népi hímzés új virágzását indították el.

Az utolsó két évtized a népi kézművesség valóságos reneszánszát hozta meg. Ma már nem pásztorok, gerencsérek, takácsok, parasztasszonyok, hanem pedagógusok, hivatalnokok, mérnökök, gyári munkások, orvosok, de természetesen a falusi műkedvelők is, a jól képzett szakemberektől tanulták a régi munkamódszereket, múzeumi tárgyak, monográfiák eredményeit használják fel, s legtöbbször, saját kedvükre hoznak létre régi üzenetű, szép új tárgyakat.

Zalai fazekasok munkái E népi örökség őrzésében nagy segítséget nyújt, hogy Vajda József és Horváth Károly zenekutatók több kötetben is közzétehették áldozatos népzenei gyűjtéseik eredményit. Szép jelkép, hogy Horváth Károly azonos nevű fia révén már a zalaegerszegi zeneiskolában önálló tanszakká válhatott a népzene. Zala megye népi táncos hagyományai szerényebbek. Talán mert csak végleges eltűnésük után kísérelték meg annak összegyűjtését. Azonban ma is kiemelkedő, több évtizedes múltra méltán büszke csoportok működnek Zalaegerszegen, Keszthelyen és Nagykanizsán. Ezek már nem egyetlen táj hagyományát adják tovább, állítják színpadra, hanem a Kárpát-medencéét. Nemcsak itthon és már nemcsak a szomszédos országokban, hanem a tengerentúli földrészeken is.

A folklór hagyományainak őrzésében nagy szerepük volt az 1960-as években meghonosított faluvetélkedőknek, kulturális szemléknek, melyen a résztvevők saját pátriájuk szellemi értékeivel álltak színpadra. Ez időben alakultak a Pávakörök, citerazenekarok, többsége ma is él és működik. Újabban a "Zala megye az én hazám" elnevezésű versenyek ösztönzik a helyi értékek óvását, életre keltését, életben tartását.

 

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés