In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. december 13., szerda, Luca és Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

kavasi ravatalozo felujitasa 2012 46kavasi ravatalozo felujitasa 2012 43
Mindenszentek és Halottak napja

kavas harangtorony es 1 vilaghaboru emlekmu kephalottak napjakavas temeto kereszt 3

Az ősi kultúrák szerint fontos gondolni a halottakra, emlékezni az eltávozottakra. Így alakult ki a „lelkek napja”, a „lelkek emlékezete”.

gyaszgyasz 2Az emberek egykoron több időt fordítottak a bensőséges ünneplésekre. Ráértek ünnepelni, ráértek törődni, foglalkozni a lelkükkel, és halottjaik lelkével is, amelyről úgy gondolták-hitték, hogy a test itt marad ugyan a földön, s elporlad, de a lélek tovább él. Ezért fontos gondolni rá, emlékezni az eltávozottakra. Így alakult ki a „lelkek napja”, a „lelkek emlékezete”. A keltáknál november 1-seje már 5000 évvel ezelőtt a halottakra való emlékezés napja volt, - egyben az évkezdet is.

 

A „Minden szentek napja” az a katolikus (és ortodox keresztény) ünnep, amelyen az összes üdvözültre, az összes szentre emlékeznek. Tekintve, hogy ezek a szentek megszámlálhatatlanul sokan vannak, a kalendárium nem tud mindegyikről külön-külön megemlékezni név szerint, ezért egy és ugyanazon napon, november elsején emlékeznek rájuk.

Általánosan véve a halottak napja november 2. A halottakért, azaz minden halottért, nem csak a szentekért való imádkozást a Franciaországi Cluny bencés apátság kezdeményezte a X. Század végén (998.). A Minden szentek napja ily módon a halottak napjának előestéjévé vált, mivel a régi felfogás szerint a nap alkonyattól alkonyatig tart. A szokást a magyar bencések korán átveszik. 1158-ban már a Pécsváradi bencés apátság Mindenszentek templomában emlékeznek rájuk.

November 2-án az elhunytak emlékezetére szoktak szólni a harangok 1-2 órát, amely idő alatt – a nép hite szerint – a halottak lelkei megnyugszanak, megpihennek, nem szenvednek a tisztítóhelyen.

 

Annak ellenére, hogy a Mindenszentek és a Halottak napjához a legkülönbözőbb rítusok és hagyományok kötődnek, valamennyi ugyanazt hivatott megkönnyíteni. Most, az ünnep délutánján tele vannak a temetők a megemlékezők gyertyáival, csokraival és koszorúival. Az élő hagyomány szerint délután megtisztítjuk, este pedig világítjuk a sírokat. Otthon gyertyát gyújtunk, annyit, ahány halottja van a családnak. Ahogy törődünk a sírokkal, ez önmegtisztító gesztussá is válik, kapcsolatteremtéssé a múlttal - azzal a múlttal, amelyben a szeretet örökkévalósága számít egyedül. A gyásznak megvannak a saját rítusai. Amelyek egyúttal a megnyugvás és az elengedés rítusai is.

mindenszentek


Pásztor Piroska:
Emlékezünk

 

Minden csupa-csupa hófehér virág,
s mintha mécsesből állna az egész világ,
lobogva világít a sok-sok gyertya,
elment lelkek szeretetének lángja.

Szülő, nagyszülő, gyermek, testvér,
lelkük most hozzánk visszatér,
körülállják mind az emlékező lángot,
itt vannak, látják ők a sok virágot.

Gyertyafüst száll őszülő hajunkba,
akár nagyszüleink keze, simogatva,
lecseppenő viasz mintha könnyük lenne,
összes fájdalmuk, szeretetük belerejtve.

Lelkük a miénkkel ismét összeér,
régi szép emlékeket velünk újraél.


Merengünk fájón, lelkünkből száll sóhaj,
imát mondunk értük alázatos szóval,
emlékezünk, legördülnek könnyeink,
hiányoztok nagyon, elment szeretteink!
vers arvacskak



Horváth Piroska

Angyalhinta

Susognak a szélben pillekönnyű szárnyak,
lelkek bolyonganak megnyugvásra várnak.
Könnycseppek gördülnek tompa gyertyafényben,
lassan csonkig égnek, fagyos, hideg éjben.

Emlékek varázsa melegíti lelked,
hiánya fájdalmas - szíved belereszket.
Bárcsak érinthetnéd, ugyanúgy, mint régen.
Mosoly ül ajkán egy márványozott képen.

Lassú lépteidre ázott avar tapadt,
ólomsúly szíved sír, gyenge bordád alatt.
Csak egy pillanatra, bárcsak itt lehetne,
átölelne, mint rég, és ugyanúgy szeretne!

Legördül egy könnycsepp végigszántja lelked,
ősi szeretet húz magára egy leplet.
Simogatja arcod tiszta, lágy fuvallat,
gyengéden suttog egy isteni sugallat.

Angyalhintán lebeg habkönnyű selyemben,
rezzenésed várja - itt most a jelenben.
Megérinti szíved mécses tiszta fényén,
átölel, becézget, angyali az élmény.

Öleld át te is őt, s hagyd, hogy tovább menjen,
várják fényes kapuk odafent a mennyben.
Angyalhintán szórja édeni csókjait,
ő napjukon küldjed át földi csókjaid.

halott
Őrni

Mindenszentek napjára

I.

Csillagösvény a Temetőkert...
fénylenek, ragyognak a gyertyák, mécsesek.
Angyalok, Szentek figyelnek a sötétben,
ide-oda szállnak a szélben, lebegnek,
reá hajolnak lágyan a Nagy Keresztre,
mely magasodik a kis kápolna mellett.

Sírokhoz látogatnak, megemlékezve
családtagról, ismerősről; hős szerelmest
nem felejtve, ki a Hazáért esett el.

Álomport szórnak: Nyugodjanak békében!
Virágokat locsolnak áldott könnyekkel,
simogatva arcokat, gyászoló lelkeket.

Lehajtott fejjel állok és áhítattal nézem,
mélyen megérint az Emberek emlékezése:
Gyönyörű Csillagösvény az ódon Temetőkert!

II.

Valahol egy távoli szép faluban...
- ősrégi Magyar hely, szívvel-lélekkel -
Asszony sétál a temetőben, hallgatag.

Fekete a ruhája és kendője,
Családja síremlékét látogatja,
szépséges orcáján könnycseppek hullanak,
ahogy rátekint a szent fakeresztre,
melyet kőkoszorú karol át régen.

Itt nyugszanak drága Szülei boldogan,
Együtt ismét, örökre találkoztak,
lelkük már a Mennyországban. - Nincs kétségem,
minden földi percnek megvan az érdeme!

A virágokat elhelyezi vázában,
gyertyafény mellett szépen imádkozva
emlékezik... A Múlt kezet fog a Jelennel,
ott állnak Mellette: Soha nem hagyunk el!

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés